Eldőlt a kérdés: Orbán Viktor bulgáriai nyaralásából küldött levelében Schmitt Pált javasolta a Fidesz és a KDNP államfő-jelöltjének. S bár - velem együtt - sokan meglepetést vártak, végül kiderült, hogy a sajtó – hasonlóan a kormánynévsorhoz – ezúttal is jól értesültnek, a Fidesz pedig a korábbiakhoz képest meglepően rosszul záró szivárgónak vagy inkább tudatos szivárogtatónak bizonyult.
Érdekes módon a miniszterelnök nyilvánosan is magára vállalta a politikai értelemben vett jelölő szerepét, emlékeim szerint korábban erre elnökválasztások előtt még nem volt példa. Mint ahogy újdonság maga a jelölt is: augusztustól egy eddig még nem látott karakterű köztársasági elnökkel és a korábbiaktól eltérő elnöki szerepfelfogással ismerkedhetünk meg. De ne szaladjunk ennyire előre, nézzük inkább meg, hogy a megválasztás kapcsán mire lesz érdemes figyelnünk.
Az első kérdés a kormánypárti reakció. Arra nem lehet számítani, hogy lesznek erősen disszonáns hangok, tapasztalt kremlinológusok azonban jegyzetelhetnek. Itt van mindjárt az első megszólaló, a kereszténydemokrata Harrach Péter, aki udvariasan, parlamenti virágnyelven, hosszú évek politizálásának minden tapasztalatával beszélt a „gyakorlat világából” érkező, „kompromisszumkész” jelöltről. A szavaknál azonban lesz még jobb mutatónk: a titkos voksolás. Nem hiszem, hogy a Fidesz ezúttal is a 2005-öshöz hasonló „önkéntes ellenőrzést” rendelne el, így aztán érdekes lesz megnézni, hogy minden kormánypárti szavazat Schmitt Pálra érkezik-e. Különösen izgalmas kérdés, hogy eredményes lesz-e már az első fordulóban a szavazás; ha a kétharmadosnál nagyobb kormánytöbbség további forduló(k)ra kényszerülne - ez ma nem látszik valószínűnek, de kizárni sem lehet -, annak komoly üzenetértéke lenne.
Tanulságos lehet az ellenzék viselkedése is; ma még kiszámíthatatlan, hogy a saját jelölt nélkül maradt Jobbik és LMP mit tervez. Nehéz elképzelni, hogy akár a Fidesz, akár az MSZP választottját támogassák, jelenlétük hangsúlyozásához azonban akár valamilyen váratlan akció sem elképzelhetetlen részükről. Érdekes lehet az MSZP reakciója is, különösen a tegnapi szokatlan barátkozás után: vajon mennyire akarják támadni az előélete, habitusa alapján szocialista jelölésre sem esélytelen Schmitt Pált, aki feltehetően a Fidesztől való különbségét végre erőteljesen megmutatható Jobbiktól számíthat igazán tüzes nyilakra.
S persze jó lenne tudni a választók reakcióját is: érdekes módon a korábban minden kérdésben aktívan (közvélemény-)kutató intézetek egyelőre - bár a nevek már hetek óta forognak - semmilyen felméréssel nem álltak elő.