A szlovák kormány programnyilatkozatának magyar vonatkozásai

2010. július 29. - 08:38

Tegnap délutáni ülésén a szlovák kormány jóváhagyta programnyilatkozatát, amely több mint 50 oldalt tesz ki, és meghatározza a négyéves megbízatási időszak fő céljait, szándékait, de elvi síkon. Konkrét számokat a program nem tartalmaz, lépéseket viszont igen. Most a kisebbségi és a magyar-szlovák viszonyt érintő részeket ismertetjük röviden.

Az emberjogi kérdések fejezetében szögezi le a program, hogy megalakul az emberjogi és kisebbségi kormányalelnök intézménye és hivatala, amely az általános és egyetemes emberi jogok mellett a kisebbségi jogok érvényesítésével is törődni fog. A koalíciós tanács ülésére előterjesztett dokumentumtól túl sokban nem különbözik a végleges változat, legfeljebb annyiban, hogy konkrétan nem olvasható ki belőle, hogyan néz ki majd a hivatal.

Tartalmazza a programnyilatkozat, hogy változni fog a nyelvtörvény, a kultúrák finanszírozásáról szóló törvény, és a kisebbségi nyelvhasználati jogok terén visszaállítják a 2006-os állapotot. Kimondja a dokumentum, hogy megmarad a kormány kisebbségi tanácsa, amely megerősített szerepet kap, hozzászólhat az őt érintő kérdésekhez, sőt a kormányalelnök hivatala megkezdheti egy, a kisebbségek jogállását rendező törvényjavaslat lehetséges alternatíváinak felvázolását is. Beleszólása lesz a kisebbségi kormányalelnöknek a nemzetiségi iskolákat érintő döntésekbe, s az oktatásügyi tárcával közösen tető alá hozhatja a kisebbségi oktatás módszertani és kutató szerveit a komáromi, a nyitrai és az eperjesi egyetem égisze alatt.

A belügyi tárca fejezetében szerepel az állampolgársági törvény módosítása, mely a Magyar Köztársaság hasonló jogszabályának módosítására válaszul született. A programnyilatkozat szerint az új törvénymódosítás ki fogja zárni a magyar jogszabály nem kívánatos következményeit Szlovákia területén. Amúgy a szlovák állampolgárság megadásának feltételeit is szigorítani kívánja a kormány, a külföldön élő szlovák állampolgároknak pedig rugalmas és gyors szolgáltatásokat ígér.

A külügyi fejezetben a „Jószomszédi kapcsolatok, regionális biztonság és együttműködés” címszó alatt foglalkozik a programnyilatkozat a magyar-szlovák államközi kapcsolattal. Leszögezi: Szlovákia kormány bel- és külpolitikájával szilárdítani kívánja a közép-európai régió biztonságát és fejlődését. Átlagon felüli kapcsolatainak megőrzésére törekszik majd Csehországgal, fejleszteni fogja viszonyrendszerét Lengyelországgal, melynek különleges fontosságot tulajdonít, mert a régión is túlmutat, Ausztriával pedig a közös régiófejlesztés érdekében. A kormány javítani akarja kapcsolatait Magyarországgal.

A kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének alapját az 1995-ös államközi alapszerződésben, illetve a két ország EU- és NATO-tagságában látja. „E keretek között fogja keresni a közös érdekek átfedéseit és szorgalmazni a pozitív és perspektivikus témákat a kölcsönös kapcsolatokban, mindkét ország polgárainak javára.” Nincs új a nap alatt, marad az eddigi kimérten hűvös, távolságtartó viszony – barátság is csak annyi, amennyire az EU- és NATO-tagság kötelez… A V4-ben pedig a nagyobb bizalom és hatékonyság a kitűzött cél, a csoport EU-n belüli súlyának növelése érdekében. A „V4 plusz”, amit Magyarország szorgalmaz, a szlovák kormányprogramban csak a közös uniós ágazati politikákon belül képzelhető el – infrastruktúra, energetika, EU-alapok –, illetve az EU bővítési folyamatában.

Saját árnyékát a magyar kérdésben Iveta Radicová kormánya sem akarja átlépni. „Standard feletti” viszony csak Prágával, Varsóval, Béccsel lehetséges, a félmilliós szlovákiai magyar kisebbségnek fontos Budapesttel nem. Mi érjük be azzal, amit az EU- és NATO-tagság előír két szövetséges államnak. És mivel ezt a fejezetet a korábbi kétszeres kormányfő, Mikulás Dzurinda írta, semmi kétség: nemcsak a nyelvi jogokban, a magyar-szlovák államközi viszonyban is 2006-hoz térünk vissza.

Felvidék Ma - gyr