Pörzse Sándor: Nélkülünk

2010. július 30. - 02:07

Nélkülünk unalmas lenne a Parlament. Nélkülünk csak arról szólna, hogy az elmúlt nyolc év miatt milyen nehéz most a kormányzás. Az is igaz, hogy jóval kevesebb lenne a csúsztatás. Nélkülünk nem hagyta volna el Semjén Zsolt száját az arcpirító mondat: "ezt akár Jan Slota is mondhatta volna". Ugye emlékeznek, az új parlament első napján hangzott el, a Jobbik trianoni felvetése kapcsán. Aztán másnap ő meg Kövér előálltak ugyanezzel.

Nélkülünk azt hinné az egész ország, hogy minden a legnagyobb rendben van az árvíz sújtotta vidékeken. Csöbör Katalin minimális arcpír nélkül élné az életét. Most azonban szembesülnie kell hazugságának minden következményével - íratott is rögtön egy cikket a Demokratával. Amúgy röhejes, hogy a kétharmados forradalmi győzelem birtokában is mindig utánunk kullognak.

Nélkülünk mi lenne a bankadóval?

Mivel a Fidesz nem ismertette a programját, nem tudni, mit gondoltak erről korábban, miközben a mi programunknak ez volt az egyik legmarkánsabb és legnagyobb vihart kavaró javaslata, s mint annyi mást, ezt is átvették. Nélkülünk hogyan határozná meg a Fidesz önmagát? Bár most is bajban vannak, mert bizony nem mindig lehet eladni velük kapcsolatban a nemzeti jelzőt.

Nélkülünk le lehetne "hülyegyerekezni" a Zagyva Gyulákat, vagy totális gyávasággal letagadni az egészet. Persze a folyosón. Lehetne továbbra is mélyíteni azt a hazugságot, miszerint Széchenyi nem beszélt magyarul, miközben a 12 éves kori bizonyítványában benne van, hogy magyarból nem szorul továbbképzésre. Nélkülünk nem tudná meg a közvélemény, mi a salátatörvény, nélkülünk nem tudnák az amúgy sima modorú Soltész Miklósról, micsoda elképesztő demagógiára képes Zsiga-Kárpát Dániel kérdésére, hogyan próbálják megállítani a népességfogyást. Hosszas mellébeszélés után a következő jött ki belőle: érdemes megnézni a KDNP-frakció gyerekeinek számát, mennyivel több, mint a Jobbik-frakcióé. Természetesen azt nem tette hozzá, milyen nagy a különbség a két frakció átlagéletkora között.

Nélkülünk senki nem vetette volna fel a címeres zászló visszaállításának szükségességét, nélkülünk biztosan nem lenne szó arról, amiről a napokban sok vita zajlik majd. Szeretnénk, ha minden közoktatási intézmény minden osztálytermében újra kifüggesztenék az alábbi sorokat: Hiszek egy Istenben, Hiszek egy Hazában / Hiszek egy Isteni örök igazságban / Hiszek Magyarország föltámadásában!

Nézzék meg azt a nemzedéket, amelyik úgy nőtt föl, hogy minden reggel elmondta ezt az imát az iskolában!

Ez a nemzedék vívta '56-ot. Nélkülünk sok mindenről senki nem beszélne. Nélkülünk más lenne a világ, más lenne Magyarország, s velünk más is lesz.

Pörzse Sándor, a Bar!kád hetilap főszerkesztője