Az autonómia és a lopakodó elrománosítás

2009. augusztus 13. - 12:58

Székelyföldi riportot közölt a Neue Zürcher Zeitung című tekintélyes svájci napilap. Brassói keltezésű cikkében a lap rövid történelmi kitekintést követően beszámol arról, hogy június végén látogatást tett Marosvásárhelyen a román államfő. Traian Băsescu a magyar kisebbséghez intézett beszédében többek között úgy fogalmazott: "Szeretlek mindnyájatokat, mindnyájatokat, akiknek román személyi igazolvány és útlevél van a zsebében", s Marosvásárhelyt a békés együttélés iskolapéldájának nevezte - idézte fel.

A helyi magyar politikusok szemében Băsescu helyválasztása és beszédének tartalma jól kiszámított kísérlet volt arra, hogy már most megpróbálja elnyerni a magyarok szövetségének (az RMDSZ - a tud.) támogatását a téli elnökválasztáson. Emellett Magyarországon kezdenek megváltozni a hatalmi viszonyok: a "jobboldali" Fidesz nagy valószínűséggel győzni fog a következő választásokon, és vélhetően a "szélsőjobboldali" Jobbik is bekerül a parlamentbe - írta a svájci tudósító. Orbán Viktor pedig az EP-választási kampányban járt Erdélyben. A helyi magyar politikusok szerint Băsescu ezt a befolyást akarja most ellensúlyozni "feltételes szerelmi vallomásával", az államfő szeretetének feltétele ugyanis a román állammal szembeni lojalitás kinyilvánítása.

A szerző látogatást tett a 62 ezer lakosú, 75 százalékban magyar lakosságú Sepsiszentgyörgyön. A magyarul beszélő többség szemében állandó provokáció, hogy a főutcát a román nemzeti ünnepről, Erdély Romániához csatolásának napjáról 1918. december 1-je utcának nevezték el. Egyes magyarok szemében szálka Vitéz Mihály (Mihai Viteazul) román nemzeti hős szobra is. Antal Árpád András polgármester a szerzőnek elmondta: a többségi magyarok számára egyenesen elviselhetetlen, hogy például a rendőröket és a csendőröket kizárólag magyarul nem beszélő románok közül toborozzák. A II. világháború előtt még teljesen megszokott volt, hogy Erdély lakói három nyelven beszéltek: románul, németül és magyarul.

A polgármester hangsúlyozza, hogy sok román elszakadási törekvéseket tulajdonít a magyaroknak. A kommunista államok, például Jugoszlávia széthullása - mondja - megrémítették a román politikusokat. A székelyek azonban dél-tiroli vagy katalán mintát követő autonómiát szeretnének. Nagy reményt fűztek az Európai Unióhoz, de csalódtak, mert az EU Románia belügyének tekinti a kisebbségi problémát.

Antal szerint "lopakodó románosítás" zajlik, románok szisztematikus betelepítése azzal a céllal, hogy még jobban visszaszorítsák a magyar kisebbséget. Ez utóbbi radikalizálódott az utóbbi időben - idézte a cikkíró a polgármestert. Politikai képviselőik sorában nemzedékváltás zajlott le, és a fiatal politikusok nem félnek kiállni radikális célkitűzéseikért. Az autonómia az egyetlen működőképes kompromisszum az állami szuverenitás és a kisebbség követelései között - vélte Antal. A bukaresti kormányban való részvétel a polgármester szerint nemigen kívánatos, kormányon kívül jóval nagyobb mozgástér kínálkozik a magyarok számára.

Forrás: mediatica.ro