Kárpátalja
Hét éve annak, hogy az Amerikai Egyesült Államok a világ csendőreként „szent” háborút hirdetett Szaddam Husszein Irakja ellen. Az invázió előtt az ország vezetése a sajtóval karöltve óriási propaganda-offenzívába kezdett. Ebbe később akarva-akaratlanul bekapcsolódtak más országok médiumai is. Két súlyos, „megbízható” információkból eredő vád hangzott el: egyfelől, hogy a bagdadi vezetés támogatja a terrorizmust és szoros kapcsolatot ápol az al-Kaidával, másfelől, hogy Irak tömegpusztító fegyvereket állított elő, és azokat bevetni készül.
Viktor Janukovics elnöki rendeletben utasította az ukrán kormányt egy humanitárius segélyszállítmány összeállítására és útnak indítására a május-júniusban történt áradások magyarországi károsultjainak részére. Az ukrán lapok emlékeztettek arra, hogy Janukovics még márciusban javasolta az európai uniós illetve a kelet-európai országok vezetőinek, hogy egyesítsék a térség erőit a katasztrófahelyzetek, ezen belül elsősorban az árvízkárok elhárítása terén. Az ukrán államfő és Sólyom László akkor egyezett meg a kölcsönös segélynyújtásról.
Míg a szlovák rezsim magyar nyelvet eltüntető igyekezetéről sokan hallottak, kevesen tudják, hogy a moldvai csángók mellett legsanyarúbb helyzetben lévő kárpátaljai, jelenleg Ukrajnához csatolt magyar nemzetrészt létében fenyeget egy tavaly elfogadott ukrán kormányrendelet. Kijev szép csendben bevezetett egy, a szlovák nyelvtörvényhez igen hasonló rendeletet az államnyelv-használatról, amely ukrán nyelven írja elő az érettségi vizsgát az egyetemre készülőknek, valamint ukrán nyelvű tankönyveket küld a magyar iskolákba.
Egy nacionalista politikus szerint börtönnel kellene sújtani azokat az ukrán állampolgárokat, akik nem akarják megtanulni az államnyelvet. Irina Farion lembergi (lvivi) nyelvész a Franciaországban alkalmazott eljárást említette követendő például, ahol tudomása szerint akár féléves börtönre is ítélhetik azokat, akik angol kifejezéseket kevernek a hivatalos államnyelvbe.
Ukrajnában nagy vita bontakozhat ki a készülő nyelvtörvény kapcsán, miután Viktor Janukovics elnök kilátásba helyezte, hogy az új jogszabály elfogadásával rangjának megfelelő státust kap az orosz nyelv, s regionális rangra emelkedhet tucatnyi nemzetiségi nyelv, közte a magyar is.
Határon innen és túlról érkezett vendégek, szakemberek részvételével rendeztek szakmai konferenciát a minap Beregszászban, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán. A tanácskozáson jelen voltak a kárpátaljai magyar iskolák vezetői, az egyházi tanintézmények igazgatói.
Kétnapos látogatást tett Kolozsvárott Szávay István, a Jobbik Nemzetpolitikai Kabinetjének vezetője, és Bencsik János, a kabinet alelnöke, amelynek során közéleti személyiségekkel, egyházi, civil és ifjúsági vezetőkkel, valamint a kolozsvári magyar főkonzullal találkoztak és tájékozódtak az erdélyi magyarság helyzetéről, az új román közoktatási törvény várható hatásairól, a kettős állampolgárság fogadtatásáról, valamint egyéb aktuális kérdésekről.
Már előfordult, hogy Kárpátalja lakói ruszinokként tértek nyugovóra, és ukránokként ébredtek, holnap pedig minden alapot biztosítanak számukra, hogy "magyaroknak" érezzék magukat – írta kedden az ungvári ua-reporter.com internetes hírportál a határon túli magyaroknak biztosítandó kettős állampolgárság kapcsán.
Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke szerint a kárpátaljai magyarságnak továbbra is szükség lesz azokra az önvédelmi reflexekre, amelyek az elmúlt évek ukrán nacionalista kormányzatának intézkedéseivel szemben kifejlődtek a kárpátaljai magyarság körében.
A csütörtökön megalakult új ukrán kormány miniszterelnök-helyettese szerint a nemzetiségek tagjai a jövőben nem csak ukránul, hanem anyanyelvükön is érettségizhetnek. Volodimir Szeminozsenko, a humán szféráért felelős miniszterelnök-helyettes a Kommerszant-Ukraina című ukrán üzleti napilap pénteki számának adott interjúban a többi között kifejtette: meg kell adni az ukrán állampolgároknak a jogot, hogy maguk válasszák meg azt a nyelvet, amelyen tanulni és vizsgázni akarnak.
A vasárnapi ukrán elnökválasztás győztese immáron minden kétséget kizáróan Viktor Janukovics, aki közel 3%-kal verte meg ellenfelét, Julija Timosenko jelenlegi miniszterelnököt. A választások mind az EBESZ, mind az USA és a FÁK megfigyelői szerint tisztességesen zajlottak, azonban ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a vesztes fél bele is nyugszik Janukovics győzelmébe. Egyelőre azonban „semmi szokatlan” nem tapasztalható Kijevben, így kezdődhet a latolgatás: mit hozhat a Régiók Pártjának színeiben győzelmet arató Janukovics a kárpátaljai magyarságnak?
Az ukrán tudósok szerint egy mamutagyaron találták meg Ukrajna első térképét, legalábbis ez olvasható egy nyolcadik osztályos tankönyvben. Az egyik szlovák tankönyv a Szlovákiában egykoron élt neandervölgyi emberekről ír. És Romániában sem tréfából mondják, hogy sosem lehet tudni, mit hoz a múlt. Történelemhamisítási körkép a Kárpát-medencéből.
Az ukrán alkotmánybíróság az ország alaptörvényébe ütközőnek ítélte azt a kormányrendeletet, amely szerint az állami és önkormányzati iskolák pedagógusai munkaidőben kizárólag az államnyelvet használhatják. A testület döntését azzal indokolta, hogy rendeletével a kormány túllépett a hatáskörén, mivel az iskolai nyelvhasználat kérdése csak törvénnyel szabályozható, vagyis a parlament hatáskörébe tartozik.
Alig két hét van hátra az ukrán elnökválasztásig, melynek potenciális esélyese az a Viktor Janukovics, aki választási megállapodást kötött a nemzeti kisebbségekkel, köztük az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetséggel. A Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetsége azonban nem bízik a kisebbségi érdekeket felkaroló elnökjelöltben. Hogyan érintheti az ukrajnai magyarokat az elnökválasztás eredménye?
A 2009-es esztendőt joggal nevezhetjük eseménydúsnak a határon túli magyar közösségek helyzetének szempontjából. Nem kevésbé ígérkezik izgalmasnak 2010 a Kárpát-medencében: parlamenti választások, elnökválasztás, népszavazás, autonómia kérdése, területfejlesztés, illetve a magyarországi választások fogadják a 90 éves Trianon-évfordulót. Ezen események fordulópontot jelenthetnek a szomszédos országokban élő magyar közösségek életében.