Vajdaság
A buszra várva ültem a padon, s hogy elüssem az időt, hát olvastam az utazásra előkészített könyvemet. Körülöttem egy olyan ötéves körüli kisfiú ugrándozott, aki meg is szólított, beszélgettünk, majd megkérdezte miféle könyvem van, és olvassak neki. Elmondtam, hogy ugyan felolvashatnék neki, de úgysem értené, mert magyarul van. Ő egy szerb kisfiú.
A Magyar Szó magyarokra allergiás szerkesztői a Zentai Nyári Ifjúsági Játékok idejére Játékos Magyar Szó cím alatt különkiadást készítettek. Ajánlom olvasóink figyelmébe a Magyar Szó internetes változatán megtalálható melléklet első számát. Az első oldalon interjú olvasható egy Tajti Attila nevű (több mint) szánalmas alakkal, a rendezvény főszervezőjével. Az interjú szalagcíme: Ne gyertek Nagy-Magyarország pólóban!
Az Újvidéki Antifasiszta Akció (AFANS) elnevezésű szervezet hétfői közleményében tiltakozását fejezte ki a hétvégén ötödször megrendezésre kerülő EMI-táborral kapcsolatban. Szerintük a zenei fesztiválon a legismertebb magyarországi neonáci és skinhead zenekarok lépnek fel. A közlemény szerint ezek a Titkolt Ellenállás, a Romantikus Erőszak és a Kárpátia.
A Nyugat-európai Unió 2010. június 15-17-ig tartó közgyűlésének tegnapi ülésnapján az európai képviselők leszavazták Gaudi-Nagy Tamás jobbikos országgyűlési képviselő javaslatát, amely arra irányult, hogy Szerbia EU csatlakozása feltételéül szabják meg a területi autonómia biztosítását a magyar közösség és minden más, Szerbiában elő nemzeti közösség számára, az európai gyakorlatnak megfelelő módon. A fő ellenérv az volt, hogy egy ilyen feltétel ellentétes lenne az összeurópai integrációs folyamatokkal, dezintegrációt és instabilitást eredményezne. Ezzel lelepleződött az európai államok árulása és közönye a magyar üggyel kapcsolatban a Nyugat-európai Unió Párizsban tartott 58. közgyűlésének második napján, 2010. június 16-án.
Az 1944-es esztendő októberében a magyar államhatalom kivonult az alig három és fél évvel korábban, 1941 húsvétján visszakapott Délvidékről. A nyomukban bevonuló „felszabadítók”, a szerb partizánosztagok mindenekelőtt módszeresen megtizedelték a magyar lakosságot. December végén állították fel a magyarokból verbuvált partizáncsapatot, a Petőfi-brigádot, amely 1945 február-márciusára gyakorlatilag megsemmisült.
Újabb világraszóló botrány árnyékolja be a nemzetitanács-választásokat. Alighogy kiderült: az MNT-választásokon három listát indító Demokrata Párt a szabadkai szavazatszedő bizottságokból kizárni szándékozza a számára nem kívánatos konkurens listák képviselőit, a délvidéki magyarság az utóbbi évek egyik legnagyobb megaláztatásával kénytelen szembesülni.
„Nagy elégtételként élem meg a Magyar Országgyűlés döntését” – reagált a budapesti hírre Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, aki szerint ezzel gyógyír került azokra a mély sebekre, amelyek az emlékezetes 2004. december 5-ei népszavazás után keletkeztek.
Harminc évvel ezelőtt múlt ki a délvidéki magyarság hóhéra, Josip Broz Tito. Noha természetesen elejétől kezdve tudtak mindazokról a gaztettekről, amelyeket a „puha diktátor” elkövetett a nemzettársaik ellen, egyes itteni magyar „értelmiségiek” mégis töretlen lendülettel szolgálták a rémuralmát. Akadnak közöttük olyanok, akik ugyan nem tagadják, hogy jelentős szerepet töltöttek be a titoista rezsim propaganda gépezetében, de mégsem marcangolja őket a lelkiismeret, mert szerintük Tito végül „sok jót tett az itteni magyarokkal” (miután ugyebár elrendelte és megszervezte 50-60 ezer ártatlan magyar lemészárlását). És olyanok is akadnak, akik szintén több évtizedig gyalázatos, undorító módon szolgálták ki Titóékat, manapság viszont arra törekszenek, hogy antikommunistának és a magyarság őrangyalának mutassák be magukat.
A délvidéki magyar pártok – az MRM kivételével – a csonkaországi választások előtt nem nagyon nyilatkoztak a Jobbikról. Igaz, Ágoston és Rácz Szabó olykor figyelmeztetett a „szélsőséges magyaroroszági erőkre”, de mindez nem volt annyira szembeötlő. Biztos, ami biztos, kivárták a végeredményt. Miután kiderült, hogy a Jobbik nem lesz a mérleg nyelve a parlamentben, fellélegeztek és folytatták a déli gyümölcs nyalogatását. És ha már így alakult, a rosszindulattól és a narancslétől fröcsögő szájjal odaszúrtak egyet-kettőt a Jobbiknak.
Két figyelmet érdemlő döntés született a minap az 1944-45-ös délvidéki atrocitások ügyében. A szerb kormány feloldotta a titoktartást az 1944. szeptemberétől kezdődő vérengzésekre vonatkozó levéltári adatok vonatkozásában. Alig pár nappal korábban viszont az Újvidéki Felső Bíróság rehabilitálta a Sajkás-vidéki magyarellenes megtorlás első négy áldozatát, aminek azért óriási a jelentősége, mert Csurogon, Zsablyán és Mozsorban kollektív háborús bűnössé nyilvánították a magyarokat, akik közül a kivégzéseket túlélők a járeki haláltáborba kerültek. Miután onnan szabadultak, kaptak egy felszólítást, hogy mehetnek bárhová, csak vissza, szülőfalujukba nem. Matuska Márton publicista, a magyarellenes atrocitások kutatója nyilatkozott a témáról a Vajdaság Ma honlapnak.
Hogyan értékelik a Fidesz-KDNP kétharmados győzelmét a vajdasági magyar pártok vezetői? A Vajdaság Ma Pásztor Istvánt, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökét, Ágoston Andrást, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt vezetőjét és Páll Sándort, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének elnökét kérdezte.
Semmit. Így, ezzel a megfogalmazással semmit. Véleményem szerint, ennek a földrajzi határok közé szorított, közel háromszázezer embernek fontosabb kérdés az, amit a fönti címből nyerünk jelzői elhagyásával: Mit jelent lenni? Az elmúlt évek (a kilenc, a tizenkilenc, a nyolcvankilenc…) e kérdést firtatják inkább, azaz nem is: jobban mondva - e kérdést élik meg. Lenni október 5-e után csalódásban, lenni háborúkban félve, lenni Trianon után elveszésben – lenni fogyásban. És egyáltalán lenni.
Június 6-án kerül sor a Szerbiában a kisebbségi nemzetiségi tanácsok, így a Magyar Nemzeti Tanács megválasztására is. A választásokon arról döntenek, hogy kik irányítják majd a magyar közösség ügyeit. Az eddig szűk hatáskörrel rendelkező testület több jogosítvánnyal lesz felruházva: az oktatás, a tájékoztatás, a nyelvhasználat, a művelődés területén irányítja majd az életet, ezáltal ellenőrizve az adott kisebbséget is. Eddig úgy tűnik, hogy négy lista verseng majd a magyarok szavazataiért.
Magyarországon radikális változásra van szükség, egyedül ez biztosíthatja a határon túli nemzettestek felemelkedését - áll a délvidéki Magyar Remény Mozgalom szerdán kiadott közleményében. Ezért a párt elnöke, László Bálint arra szólít fel minden becsületes magyar embert, hogy vasárnap szavazzon a Jobbikra.
Varga László, a VMSZ szerb parlamenti képviselője nemrég szerepelt a B92 rác tévécsatorna A nemzet állapota című műsorában. A téma a szerb kisebbségügyi és emberi jogi miniszter teljesítménye volt. Vargán kívül a stúdió vendége volt egy ismeretlen szerb ürge, aki az említett miniszter leváltását követelő civil szervezeteket képviselte. Nekik azért nem jó a miniszter, mert nem hajlandó az ő emberüket benyomni az emberi jogi megbízott posztjára.
