jogszolgálat
Gaudi-Nagy Tamás és Szilágyi György augusztus 20-án az új gárdakapitányért küzdöttek, vállvetve a Jobbik jogsegéllyel és a nemzeti jogvédőkkel.
Honlapot indított a Jobbik, ahol azoknak a panaszait várják, akiket a kormányváltás óta retorzió ért pártszimpátiájuk miatt - mondta a párt országgyűlési képviselője csütörtöki, fővárosi sajtótájékoztatóján.
Jogerősen másfél-másfél millió forintos kártérítés, annak kamatai, továbbá 600 ezer forint perköltség (összesen tehát több, mint négymillió forint) megfizetésére kötelezte a Fővárosi Ítélőtábla a Budapesti Rendőr-főkapitányságot (BRFK) és a Készenléti Rendőrséget, amiért 2006. szeptember 20-án a rendőrök brutálisan összevertek egy tanárt a Belvárosban, majd törvénytelenül fogva tartották.
Két héten belül indulhat az a honlap, amelyet a Jobbik a szerinte fideszes településvezetők által fenyegetett szimpatizánsai védelmében hoz létre narancskoztarsasag.hu néven.
Vona Gábor - aki az internetes oldal elindításának tervét kedden az Országgyűlésben jelentette be - az MTI-nek azt mondta: egyre több olyan visszajelzést kapnak, elsősorban Borsod és Szabolcs megyéből, hogy az országgyűlési választások után, az önkormányzati választások előtt fideszes településvezetők elbocsátják önkormányzati állásukból azokat, akikről megtudják, hogy a Jobbik szimpatizánsai, aktivistái, helyi vezetői.
Hunyadi Gábor, a Jobbik Jogsegélyszolgálat vezetője pert nyert első fokon a BRFK ellen. A bíróság kimondta, hogy a felperes alapvető jogai súlyosan sérültek egy rendőri intézkedés alkalmával, aminek a következtében a BRFK kártérítési kötelezettséggel tartozik.
Két figyelmet érdemlő döntés született a minap az 1944-45-ös délvidéki atrocitások ügyében. A szerb kormány feloldotta a titoktartást az 1944. szeptemberétől kezdődő vérengzésekre vonatkozó levéltári adatok vonatkozásában. Alig pár nappal korábban viszont az Újvidéki Felső Bíróság rehabilitálta a Sajkás-vidéki magyarellenes megtorlás első négy áldozatát, aminek azért óriási a jelentősége, mert Csurogon, Zsablyán és Mozsorban kollektív háborús bűnössé nyilvánították a magyarokat, akik közül a kivégzéseket túlélők a járeki haláltáborba kerültek. Miután onnan szabadultak, kaptak egy felszólítást, hogy mehetnek bárhová, csak vissza, szülőfalujukba nem. Matuska Márton publicista, a magyarellenes atrocitások kutatója nyilatkozott a témáról a Vajdaság Ma honlapnak.
A Deák téren tartandó március 15-i megemlékezést a Jobbik Jogsegélyszolgálata kiemelten nagy létszámban fogja biztosítani, együttműködve a Nemzeti Jogvédőkkel. Munkatársaink 'Jobbik Jogsegély Rendező' feliratú mellényben lesznek a helyszínen. Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy a Jobbiknak nem célja a rendbontás, így bármilyen atrocitás csak rendőrségi-titkosszolgálati provokáció eredményeképpen következhet be. Ennek fényében megkérjük a rendezvényünkre látogatókat, hogy semmilyen fegyvert ne (de még fegyverutánzatot se) hozzanak magukkal. Az ilyen személyeket kiszűrjük, eltávolítjuk és átadjuk a hatóságok részére.
2009. november 29-én a Jobbik Gödöllő-Máriabesnyőn – híven az előző évek gyakorlatához – adventi kettős keresztet állított. A keresztállításon megjelenő rendőrség számos jogsértést követett el, amelyek miatt a rendezvényen részt vevők több panaszeljárást is indítottak, továbbá Bertha Szilvia képviselő-jelölt szabálysértési eljárással való indokolatlan, mindenféle jogalap nélkül történő fenyegetése miatt az intézkedő rendőrökkel szemben büntető feljelentés tételére is sor került.
Az Új Magyar Gárda vezetése nem valósít meg bűncselekményt – áll az ügyészség precedensértékű határozatában. Az ügyészség is törvénytelennek minősítette a Tihanyi Sörözőben és a Horthy-megemlékezésen történő rendőrségi fellépést és az ezt követő büntető eljárások megindítását.
Tisztelt Erményi Lajos Úr, a Legfelsőbb Bíróság Elnökhelyettese!
Alulírott Dr. Morvai Krisztina európai parlamenti képviselő, az EP Szabadságjogi, Rendészeti és Igazságügyi Szakbizottságának tagja, azzal a kéréssel fordulok Önhöz, hogy szíveskedjék lehetővé tenni megfigyelőkénti részvételemet a Budaházy György ellen közérdekű üzem megzavarása miatt indult büntetőeljárásban december 3. napján a Legfelsőbb Bíróságon sorra kerülő nyilvános ülésen. Sajnálatos módon csak most értesültem a tárgyalásról, ezért a megadott határidőig regisztrálni nem tudtam magam.
Vona Gábor más pártelnöktől eltérően nem ült páncélozott személykocsiba és nem hagyta a sorsukra az övéit, hanem odament, leült közéjük és sorsközösséget vállalt velük. A hatalom mindezért 30.000 Ft-ra büntette, amit a Nemzeti Jogvédő Szolgálat bíróság előtt támadott meg. Az Alapítvány az ügyben az alábbi közleményt adta ki:
A Nemzeti Jogvédő Szolgálat (NJSZ) 2009. október 22-én beadványt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendeletnek a 146/2009 (VII. 14). Korm. rendelet által módosított 10/C. § rendelkezésének alkotmányellenessége miatt, kérve annak utólagos, soron kívüli eljárásban történő megsemmisítését. A „Feloszlatott társadalmi szervezet tevékenységében való részvétel” elnevezésű szabálysértés szerint, aki a bíróság által társadalmi szervezet feloszlatásáról hozott döntésében jogellenesnek nyilvánított tevékenységet végez, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható”.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság október 12-ére a gyülekezési joggal kapcsolatos kérdésekről, megbeszéléseket kezdeményezett. Erre meghívták az állampolgári jogok országgyűlési biztosa és a Független Rendészeti Panasztestület képviselőit, továbbá három jogvédő szervezetet: a TASZ-t, a Magyar Helsinki Bizottságot és a Nemzeti Jogvédő Szolgálatot, utóbbit Gaudi-Nagy Tamás ügyvezető és Somogyi János együttműködő ügyvéd képviselte.
A találkozóról megjelent közlemény azonban nem tartalmazza minden lényeges elemét a megbeszélésnek. Olyan látszatot kelt, mintha látszólag csaknem teljes körű egyetértés lett volna a gyülekezési joggal kapcsolatos kérdésekben a rendőrség és a jogvédők között. A valóság azonban az, hogy ezzel szemben a jogvédő szervezetek, az ombudsman és a Független Rendészeti Panasztestület képviselői több tekintetben kritikus álláspontot ismertettek a BRFK tüntetésekkel kapcsolatos joggyakorlata tárgyában.
A rendőrség az utóbbi hónapokban számtalanszor jogsértő módon, törvénybe ütközően intézkedett a Jobbik Magyarországért Mozgalom és az Új Magyar Gárda Mozgalom családi, kulturális és egyéb – sokszor magánterületen tartott – rendezvényein a résztvevőkkel szemben. Ezért a Jobbik Jogsegély Szolgálata az október 23-ai nagygyűlésre fokozott erőkkel készül.
A rendőrök eljárása hibás jogértelmezésből fakad, és jogsértő, mivel az Új Magyar Gárda Mozgalom feloszlatását bíróság nem mondta ki, a Fővárosi Ítélőtábla által hozott ítélet pedig kiemelte a természetes személyek azon jogát, hogy a jövőre nézve bármilyen egyesületet alakíthassanak, és közös célok elérése érdekében közösen tevékenykedhessenek.
A 2009. július 4-ei, Erzsébet téri oszlatás jogszerűtlenségének megállapítása végett a 15 napos határidőn belül közigazgatási pert indított a Nemzeti Jogvédő Szolgálat megbízásával a Jobbik. A „jogszerű intézkedéssel szembeni engedetlenség” szabálysértés miatt eljárás alá vont ellenállók nemcsak ebben bízhatnak; felmentésük érdekében a párt Jogi Kabinetje többek közt most formaválaszt (kifogást) tesz közzé az elsőfokú (rendőri) végzésekre.
216 ember előállításával rekordot döntött a karhatalom július 4-én; a magyar történelemben ugyanis még soha nem volt példa ilyen tömeges bebörtönzésre egyetlen nap alatt (ezt az ORFK is elismerte írásban, a Jobbik kérdésére). A diktatúrából jelesre vizsgázó rendőrség azonban szembe fog nézni a jogállamisággal: a törvénytelenül előállítottaknak összesen várhatóan százmilliós nagyságrendű kártérítést kell majd fizetni.
A Jobbik Jogi Kabinetje segítséget nyújt a július 4-i, Erzsébet téri rendőrtámadás rekordszámú előállítottjának. A párt a 15 napos határidőn belül közigazgatási pert indít az oszlatás jogszerűtlenségének megállapítása végett a Nemzeti Jogvédő Szolgálat megbízásával, de az egyéni sérelmek orvoslásáról is gondoskodik.
Nyolc napon belül, tehát vasárnapig tehetnek panaszt az érintettek a rendőri intézkedéssel szemben a többnyire korrekten eljáró Független Rendészeti Panasztestületnél (akár egyszerűen csak a www.panasztestulet.hu honlapon). A rendőrségi jogsértés fenti testület általi megállapítása a kártérítést is megkönnyítheti (a tapasztalatok szerint több százezer forint jár az efféle sértetteknek), melyet peres úton 5 éven belül lehet érvényesíteni, célszerűen csoportosan (erre kb. egy év múlva külön felhívást tesz közzé a párt).
