magyar nyelv
Háromszéken az 1840-es éveket a nemzeti öntudatra ébredés évtizedének is nevezhetjük. A magyar nyelv használatát a társadalmi, politikai élet minden területére törekednek kiterjeszteni. E logika mentén haladva a sepsiszentgyörgyiek, de Háromszék igazgatása sem hajlandó tovább a brassói tanáccsal németül levelezni.
Dél-Szlovákia azon részein, ahol tömbben él a magyarság, a hivatali ügyintézés is inkább magyar nyelven folyik, még ha a legtöbb formanyomtatvány szlovák nyelvű is. Azokban a falvakban, ahol a magyarság aránya már több évtizede ötven százalék alatt mozog, az emberek megszokták, hogy szlovák nyelven intézik hivatalos ügyeiket. Egyebek mellett erre a jelenségre is fényt derített a Kétnyelvűség Felmérő Körút. A Fórum Kisebbségkutató Intézet és a Diákhálózat együttműködésével megvalósított projekt a szlovákiai magyar falvak kétnyelvűségi gyakorlatát vizsgálja.
Képzeljünk el egy ismeretlen nyelv- és számművészt, aki az alábbiak szerint alkotja meg egy nyelv szókincsét. Veszi az alapvető dolgokat, fogalmakat. Ezekre rövid, tömör és érzékletes egyszótagú szavakat alkot. Ezen szavakat alapszavaknak, gyököknek nevezi. Mondjuk 1000 ilyet csinál. Majd ezek közül kiválasztja azokat a dolgokat, fogalmakat, amelyeket a leggyakrabban fűzünk, kötünk más szavakhoz, legtöbbször használunk más szavakkal együtt. Tegyük fel, hogy 20 ilyet talál. Ezeket elnevezi képzőknek.
Ukrajnában nagy vita bontakozhat ki a készülő nyelvtörvény kapcsán, miután Viktor Janukovics elnök kilátásba helyezte, hogy az új jogszabály elfogadásával rangjának megfelelő státust kap az orosz nyelv, s regionális rangra emelkedhet tucatnyi nemzetiségi nyelv, közte a magyar is.
Határon innen és túlról érkezett vendégek, szakemberek részvételével rendeztek szakmai konferenciát a minap Beregszászban, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán. A tanácskozáson jelen voltak a kárpátaljai magyar iskolák vezetői, az egyházi tanintézmények igazgatói.
Nem minden nyelvsértést kezelnek egyformán a nyelvrendőrök – állítja Ondrej Dostál, a Polgári Konzervatív Párt (OKS) alelnöke, a Híd parlamenti képviselőjelöltje. Míg a törvénysértő magyar feliratok ügyében gyakorlatilag azonnal eljárást indítanak, addig az angol vagy spanyol szövegeket figyelmen kívül hagyják. Úgy tűnik, a magyar feliratok minden másnál jobban zavarják a nyelvrendőröket.
Botrányba fulladhat az utcanévtáblák ügye Nagyváradon. A Polgármesteri Hivatal honlapján megjelent magyar fordítások zöme helytelen, és gyakran nevetséges. A Bihar megyei RMDSZ alig egy hónapja kezdeményezte a kétnyelvű táblák kihelyezését a városban.
Kolossy Sándor erdélyi, kolozsvári születésű szobrászművész, aki az Erdélyi Világszövetség társelnöke, majd az ausztráliai csoport elnöke volt, éveken át szoros kapcsolatban dolgozott Wass Alberttel az erdélyi magyarságért. 1982-ben pár napot a házában eltöltve interjút készített az íróval. Ebből az interjúból közlünk az alábbiakban meglehetősen tanulságos részleteket.
Megközelítőleg ezren vettek részt szombaton a Maroshévízen tartott román nagygyűlésen, amelyet válaszként szervezett a Hargita és Kovászna megyei románok Fóruma az egy héttel korábban tartott Székely Nagygyűlésre. A román pártok képviselői határozottan elutasítanak minden olyan törekvést, amely a magyar nyelv hivatalossá tételét illetve a székelyföldi közigazgatási régió létrehozását célozzák. A nagygyűlésen elfogadott memorandum a hatóságoknak a szeparatista és revizionista magyar törekvések elleni fellépését sürgeti.
A székelyföldi „térségbe” hívja Vasile Blaga román belügyminisztert Hargita és Kovászna megye ortodox püspöke. Ioan Selejan egyúttal sürgős parlamenti vizsgálatot követel a sepsiszentgyörgyi nagygyűlés, valamint a székely zászló csíkszeredai felvonása kapcsán.
Négy határozati javaslatot hagyott jóvá pénteken a Sepsiszentgyörgyön összeült Székely Önkormányzati Nagygyűlés, az egyik ezek közül a magyar nyelv székelyföldi státusára vonatkozott. A nagygyűlés résztvevői azt szorgalmazzák, hogy a magyarnak azonos jogállása legyen a román nyelvvel, tehát a magyar nyelv is legyen hivatalos nyelv Székelyföldön. A már januárban közzétett határozati javaslat szerint minden székelyföldi lakos szabadon és ugyanolyan feltételekkel használhassa mindkét nyelvet szóban és írásban.
Semmi újat nem hoztak a sepsiszentgyörgyi önkormányzati nagygyűlés részvevői, amikor elfogadták a Székely Nemzeti Tanács határozattervezetét, miszerint a magyar nyelvet egyenjogúvá kell tenni a románnal, véli az RMDSZ ügyvezető elnöke. Takács Csaba kijelentette, Románia aláírta és ratifikálta a Regionális és Közösségi Nyelvek Chartáját, amely szavatolja az anyanyelv-használati jogot, ugyanakkor ez a lehetőség a helyhatósági törvényben is szerepel. Az RMDSZ ügyvezető elnöke elmondta, ahol a magyarok számottevő közösséget alkotnak, tudomása szerint használják is nyelvüket a közigazgatásban és igazságszolgáltatásban.
Módosíttatni kívánja a magyar nyelv romániai jogállását a Székely Nemzeti Tanács. A marosvásárhelyi Kultúrpalota kistermében tegnap a kora esti órákban rendezett lakossági fórumon a szervezet elnöke, Izsák Balázs azt mondta: azt szeretnék elérni, hogy a Székelyföldön a román mellett a magyar is hivatalos nyelv legyen. Az anyanyelvhasználatot szabályozó jelenlegi törvény diszkriminatív, állítja Izsák Balázs.
Alkotmánymódosításra készül a fő román kormánypárt. Célja ugyan más, ilyenkor azonban nem árt felhívni a figyelmet arra is, amivel a kisebbségek emancipációjának még mindig adósa az ország és parlamentje, például a kisebbségi anyanyelvhasználat szabályozásában a bíróságokon és törvényszékeken.
Az elmúlt 18 esztendőben Szlovákia bebizonyította, hogy képtelen a kisebbségek jogait megfelelően szavatolni. Az utóbbi években a diszkriminatív Benes-dekrétumok megerősítésével és a rasszista szlovák nyelvtörvény bevezetésével a szlovák kormányzó pártok kivezették Szlovákiát az európai kultúra világából. A Jobbik Magyarországért Mozgalom mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy a magyarok büszkén, nemzeti identitásukat megtartva, felemelt fejjel, szabadon élhessenek Felvidéken is.
Jövőre népszámlálásra készülünk. Sokakat foglalkoztat: mennyien leszünk? A rendszerváltáskor abban reménykedtünk, sokan, akik a diktatúra éveiben nem merték bevallani valódi identitásukat, most ezt megteszik. Ma már látjuk, nem ez történt.
A tartás hiányának sok oka van. A skála a kényelemtől kezdve az etika tagadásán át a tudatlanságig terjed, nem tévesztve szem elől a külső körülményeket sem, melyek lélektani torzulást okoznak. Erről még bizonyára sok szó esik majd a következő hónapokban.
Magyarul tanulnak a csíkszeredai román anyanyelvű közalkalmazottak. A január végén kezdődő kurzusok ingyenesek a résztvevők számára, a tanár fizetését a Szülőföld Alaptól pályázott támogatásból finanszírozzák.
A Sepsiszentgyörgyön megjelenő Observatorul de Covasna napilapot mérsékelt, kiegyensúlyozott újságként ismerik a város lakói, amelyet magyarok is szívesen olvasnak. Ledöntöttek bizonyos tabukat is az elmúlt években, hiszen magyar civil szervezetek vezetőiről és magyar politikusokról is közöltek interjúkat, cikkeket, ellentétben a másik román újság merev hozzáállásával, amely kizárólag az érzékeny témának számító politikai nyilatkozatokat elemezte, magáról az erdélyi magyar társadalomról, annak szervezeteiről, életéről, életfelfogásáról, hiteles múltjáról, elvárásairól nem igazán közölt semmit, megfosztva a székelyföldi románságot a magyar közösség jobb megismerésének lehetőségétől.
Több tiszteletet a helyi közösség iránt!
75 százalék vagyunk, magyarul olvasunk, beszélünk!
Kétnyelvű feliratokat akarunk! — ilyen és ehhez hasonló feliratú lapokat, transzparenseket mutattak fel a tegnap este a sepsiszentgyörgyi Billa nagyáruháznál szervezett, néhány perces villámtüntetés résztvevői.
A Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés Ideiglenes Házbizottsága, a nagygyűlés tavaly szeptemberi határozata értelmében 2010. március 12-én, 15 órára a sepsiszentgyörgyi kultúrpalotába összehívja a II. Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlést (SZÖN).
Az eseményre meghívnak minden egyes székelyföldi önkormányzati képviselőt, illetve polgármestert valamint megye-elnököt, hogy politikai hovatartozástól függetlenül vegyenek részt a nagygyűlés munkálataiban.