autonómia
A román pártok és vezetőik pénteken össztüzet zúdítottak Tőkés Lászlóra, az Európai Parlament (EP) alelnökére, akit a koszovói függetlenség és a székelyföldi autonómia kapcsán tett tusnádfürdői kijelentései miatt bírálnak.
Az ENSZ Emberjogi Főbizottsága elé kerül az erdélyi magyarok kérdése. A bizottság augusztus 10-re tűzte ki megvitatásra azt a dokumentumot, amit a Pro Regio Siculorum Egyesület, a Bolyai Kezdeményező Bizottság és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács juttatott el hozzájuk. A beadvány Székelyföld területi autonómiájának megadását és az erdélyi magyarság önálló oktatási rendszerének kiépítését sürgeti.
Vasile Blaga román közigazgatási és belügyminiszter tegnap bírálta, hogy minden politikai párt lebénul a székelység fogalmától, amikor regionalizmusról tárgyalnak, és kifejtette: a románoknak és magyaroknak egyaránt le kell mondaniuk a kampányretorikáról, és meg kell találniuk az elfogadható formát.
A Nyugat-európai Unió 2010. június 15-17-ig tartó közgyűlésének tegnapi ülésnapján az európai képviselők leszavazták Gaudi-Nagy Tamás jobbikos országgyűlési képviselő javaslatát, amely arra irányult, hogy Szerbia EU csatlakozása feltételéül szabják meg a területi autonómia biztosítását a magyar közösség és minden más, Szerbiában elő nemzeti közösség számára, az európai gyakorlatnak megfelelő módon. A fő ellenérv az volt, hogy egy ilyen feltétel ellentétes lenne az összeurópai integrációs folyamatokkal, dezintegrációt és instabilitást eredményezne. Ezzel lelepleződött az európai államok árulása és közönye a magyar üggyel kapcsolatban a Nyugat-európai Unió Párizsban tartott 58. közgyűlésének második napján, 2010. június 16-án.
Mind több és több emberben ébred fel az igény a Székelyföld megváltoztatása iránt. E váltás békés megvalósításának érdekében, egyik eszközeként jött létre a Székely Nemzeti Tanács, a nyolc székek tanácsa, civil szervezetek és a célokkal egyetértő személyek szövetsége, nem áll mögötte sem párt, csupán mi székely-magyarok. Célja az egészséges és tisztességes, élhető Területi Autonómia megteremtése, a saját erőnkből, a saját munkánkból.
Nemzeti kisebbségi konferenciát szervezett – immár tizenkettedik alkalommal – a marosvásárhelyi Bernády Alapítvány, melyen a kulturális autonómia kérdésköre került terítékre. A romániai magyarságot érintő problémák mellett szó esett a cigányok, szlovákok, bolgárok, oroszok, ukránok, németek, lipovánok, görögök, törökök kisebbségi ügyeiről is.
Az erdélyi Krónika keddi számában interjút közölt Kósa Lajossal, a Fidesz ügyvezető alelnökével. A politikus többek között azt mondta: fel kell újítani a magyar-magyar együttműködést az anyaországban és a környező országokban élő magyarok között.
Az autonómia érthetetlen fogalomnak számít a mai Magyarországtól elszakított területek legtöbbjén. A Felvidéken még csak gondolni sem szabad rá, de a Kárpátalján sem beszélnek róla, a Délvidéken a személyelvű, esetleg kulturális autonómia szóba jöhet. Ebben a küzdelemben a székelyek jutottak a legtovább, mert bár hivatalosan Basescu román elnök ellenzi a területi autonómiát, mégis jelen van a téma a román közbeszédben. Ottani magyar pártok egyre erőteljesebben hangoztatják a szükségességét és már hét éve külön szervezet is működik ennek az ügynek a szolgálatában. Izsák Balázzsal, a Székely Nemzeti Tanács elnökével és az alelnökkel, Ferencz Csabával Magyarországon jártukkor, pénteken Gadácsi János beszélgetett.
A Jobbik Magyarországért Mozgalom a leghatározottabban támogatja a Székely Nemzeti Tanács felhívását, miszerint Magyarország – bevált külföldi példák nyomán is - vállaljon védőhatalmi státust a székelység önrendelkezése, területi autonómiája érdekében.
Székelyföldi mintára a partiumi-érmelléki régióban is beszélni kell az autonómia kérdéseiről és sajátos jogállásáról, ezért az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) vasárnap Érmihályfalván megszervezi az Érmelléki Autonómia Fórumot – jelentette be tegnapi sajtótájékoztatóján Toró T. Tibor EMNT-alelnök és Török Sándor, a szervezet Bihar megyei elnöke.
Hogyan értékelik a Fidesz-KDNP kétharmados győzelmét a vajdasági magyar pártok vezetői? A Vajdaság Ma Pásztor Istvánt, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökét, Ágoston Andrást, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt vezetőjét és Páll Sándort, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének elnökét kérdezte.
Megközelítőleg ezren vettek részt szombaton a Maroshévízen tartott román nagygyűlésen, amelyet válaszként szervezett a Hargita és Kovászna megyei románok Fóruma az egy héttel korábban tartott Székely Nagygyűlésre. A román pártok képviselői határozottan elutasítanak minden olyan törekvést, amely a magyar nyelv hivatalossá tételét illetve a székelyföldi közigazgatási régió létrehozását célozzák. A nagygyűlésen elfogadott memorandum a hatóságoknak a szeparatista és revizionista magyar törekvések elleni fellépését sürgeti.
Március tizenötödike erdélyi, székelyföldi megünneplésének több szimbólumértékű megnyilvánulása is kiverte a biztosítékot a román médiában. A megyeházára felhúzott székely zászló mellett a „Székelyföld nem Románia” feliratú transzparens fölött sem tudtak napirendre térni a román elemzők. Kézdivásárhelyen rendkívüli esemény övezte az ünnepséget, hiszen kiállították Gábor Áron 1848-as szabadságharcos rézágyúját, amelynek egyedüli megmaradt példánya negyven év után került ismét Székelyföldre.
A székelyföldi „térségbe” hívja Vasile Blaga román belügyminisztert Hargita és Kovászna megye ortodox püspöke. Ioan Selejan egyúttal sürgős parlamenti vizsgálatot követel a sepsiszentgyörgyi nagygyűlés, valamint a székely zászló csíkszeredai felvonása kapcsán.