Nem érti a címet? Joggal. Nem cseng ismerősen a szám? Nem csodáljuk. 24.904 milliárd forint a magyar államdósság. Ez az apró kis semmiség csak amolyan mellékesen, kissé szégyenlősen jelent meg a magyar média hátsó szegletében, szinte csak a szaksajtó elelemezgette csendes magányában, mivel sajátos módon a show-t az egyszemélyes nemzetbiztonsági kockázat, az orosz medve ötödik hadosztálya, Kovács Béla lopta el sajátos futásával.

Ma végleg kiderült, minden áldozat hiábavaló volt, a magyar államadósság sehogyan sem akar fogyókúrába kezdeni, inkább csak tovább hízik, mind nominálisan, mind GDP-arányosan, szokták mondani. Ebből persze az átlag olvasó csak annyit ért, hogy nem jó. Nagyon nem jó. Ezért aztán a legjobb, ha nem is terheljük őket további rossz hírekkel, van nekik éppen elég bajuk így is.

Mit lehet ilyenkor tenni?

Tereljünk, barátaim, tereljünk – mondaná az egyszeri publicista, és ők neki is álltak azon izibe'. Dobj egy gumicsontot a sajtó elé, jó rágósat, hogy ne legyen idő közben gondolkodni. És míg az istenadta nép sehogyan sem tud megbirkózni az ebéddel, te közben a hátsó ajtón nyugodtan kiszellőztetheted az odaégett rántott hús szagát. Tuti a recept.

Nos, ez utóbbira nem is nagyon figyel oda senki, pedig az elmúlt négy, az elmúlt tizenkét, de inkább az elmúlt 25 év totális csődjét jelenti. Egyik kormányunk sem volt képes sem leépíteni, sem kinőni az államadósságot.

Ez az igazi bizonyítványa a rendszerváltásnak, a totális dilettanizmusnak, a legmélyebb, legdurvább hazaárulásnak.

Bazsó Bálint