Hoffmann Rózsa (KDNP) felszólalásában azt mondta, hogy az Európában egyre erősödő és sokakat foglalkoztató erőszak nem elszigetelt jelenség, az megismétlődhet a jövőben is.
Világossá vált, hogy a nők ellen elkövetett erőszakos cselekmények minden eddiginél brutálisabb megnyilvánulása jelent meg Európában, amely ellen minden eszközzel fel kell lépni – fogalmazott a magyar képviselő.
Véleménye szerint a kölni események túlmutatnak a nők elleni erőszak kérdéskörén, és ezt az a tény is megerősíti, hogy csak Kölnben több mint 700, erőszakról szóló bejelentés érkezett.
A probléma szerinte a tömeges migráció egyik következménye, és a bűnözés új dimenzióját jeleníti meg Európában. Új típusú, szervezett erőszakról van szó, amely korábban csak háborúk idején volt jellemző a kontinensen – vélekedett a képviselő.
Hoffmann Rózsa aláhúzta, hogy az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének alaposan kell foglalkoznia a tömeges erőszak és az ellene folytatott hatékony és jogszerű fellépés kérdésével, a sajtó szerepével és felelősségével, de mindenekelőtt az integráció fontosságával.
A képviselő szerint elkerülhetetlen a kultúrák közötti különbségek hosszú távú kezelése, amelynek része, hogy a migránsoknak el kell fogadniuk az európai értékeket, és alkalmazkodniuk kell azokhoz.
A közgyűlés magyar delegációjának tagjai közül a kereszténydemokrata Hollik István az emberi jogokat is képviselő civil társadalmi szervezetek szerepének erősítéséről folytatott vitában – Yves Cruchten luxembourgi jelentéstevő Magyarországot is érintő beszédére reagálva – hangsúlyozta, hogy az erős és független civil társadalom az európai demokráciák működésének alapja.
A képviselő hozzászólásában kijelentette, hogy Magyarországon minden jogi és politikai feltétel adott a civil szervezetek működéséhez.
Magyarország kész együttműködni minden olyan európai vagy nemzeti intézménnyel, kormányzati vagy nem kormányzati szervezettel, amelynek célja az európai polgárok életminőségének és életfeltételeinek javítása. Magyarország demokratikus jogi és politikai keretek között működő, szabad ország, ahol virágzik a civil társadalom kultúrája – szögezte le Hollik István.
Harangozó Gábor (MSZP) viszont hozzászólásában úgy vélte, hogy Magyarországon nem adottak a civil társadalom működési feltételei. Tevékenységüket pénzügyi szabályozások gátolják, tagjaik ellen hatósági vizsgálatok indulnak politikusok nyilvánosság előtti bírálata miatt, de akár egy-egy közösségi oldalon közzétett bejegyzésért is. Az eljárás alá vontakat valódi bűnözőként kezelik, gyakran ujjlenyomatot is vesznek tőlük – hangsúlyozta a képviselő. Olyan esetet is említett, amelyben már a rendőrségi eljárás megkezdése előtt bűnösnek mondtak ki civil szervezeteket, és többet közülük külföldi befolyással vádoltak. A Soros Alapítvány által alapított egyik civil szervezetet például azzal vádolták, hogy a menekültáradat felgyorsításában vállalt szerepet – mondta.
Harangozó Gábor kijelentette, hogy ezzel egy időben a kormányzó hatalom is kiépíti saját civil támogató hálózatát, amelynek gyakran az szerepe, hogy az ellenzékkel szemben szerveznek akciókat. Az egyik ilyen szervezet, a CÖKA vezetője egyben a civil egyesületek anyagi támogatásáért felelős Nemzeti Együttműködési Alap elnöke is – emelte ki.
Manninger Jenő (Fidesz) a koszovói helyzetről, valamint Koszovó és Szerbia viszonyának javításáról folytatott vitában felszólalva hangsúlyozta Pristina európai integrációjának jelentőségét, ami a Nyugat-Balkán stabilizációjának egyik feltétele is.
Véleménye szerint a koszovói illegális bevándorlók számát a rendkívül magas, 35 százalékos munkanélküliség mellett egyebek között a rosszul működő gazdaság, az emberi jogok hiányosságai, a szervezett bűnözés és a korrupció okozzák.
A képviselő hozzátette, hogy Koszovó helyzetének javítása érdekében Szerbiának és Koszovónak alkalmaznia kellene a 2013-ban aláírt brüsszeli egyezményben foglaltakat, amelyek a Koszovó területén élő eltérő nemzetiségűek jogi helyzetét kívánják rendezni és a rendfenntartást szabályozni.
Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésében csütörtökön Németh Zsolt (Fidesz) delegációvezetőt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnökét a tanácsi normák betartását ellenőrző monitoring bizottság Bulgáriát vizsgáló jelentéstevőjének választotta.
(MTI)