A Jobbik szomorúan tapasztalta, hogy a kormány által kidolgozott magáncsőd intézménye kudarcot vallott, hiszen az előzetes várakozásokkal szemben, a 20-30 ezer helyett csupán alig pár százan kívántak élni ezzel a lehetőséggel – jelentette ki mai sajtótájékoztatóján Ágoston Tibor, a Jobbik debreceni önkormányzati képviselője.

Ágoston Tibor

Ágoston Tibor

A városatya rámutatott: tavaly szeptember 1-jei indulás óta november közepéig mindössze 51 adós jelentkezett be a családi csődvédelembe, de azóta is csupán pár százan éltek csak a lehetőséggel, a kudarcon azonban nem csodálkozhatunk, ugyanis a rendszer mechanizmusa szinte áttekinthetetlenül bonyolult, így nagyon sok érintett család egyáltalán nem tudja igénybe venni ezt a támogatást.

Majd a rendszer részleteit ismertette: csak akkor igényelhető, ha az adósság összege az igénylő csődvagyonának 100% és 200% közötti részét teszi ki. A csődvagyon az ingóságok és ingatlanvagyonok összege, továbbá a következő öt évben várható bevétel összege. A tervezet szerint a csődközelben levő magánszemélyek és családjuk szakemberek segítségét igényelhetik, a kisebb összegű elmaradások rendezésére pénzügyi, szociális vagy akár jogi szakértők is kirendelhetők – fűzte hozzá.

Így folytatta: a magáncsőd természetéből következően a rendszerbe csak olyanok léphetnek be, akiknek van vagyonuk és bevételük, mivel a csődvédelem lényege, hogy a gondnok osztja be a család bevételeit, a családnak így értelemszerűen rendelkeznie kell bevételekkel, illetve pénzzé tehető vagyontárgyakkal, járművel vagy nyaralóval, plazmatévével és egyéb, a létfenntartáshoz nem szükséges, de értékes ingóságokkal.

A csődvédelem alatt csődbiztos felügyeli az igénylő, a hozzátartozói és a vele egy háztartásban élők kiadásait, egy négyfős család esetén például fejenként a legkisebb öregségi nyugdíj, azaz 28 500 forintnál nagyobb összeg nem használható föl szabadon, illetve a csődbiztos jóváhagyása szükséges az ennél nagyobb kiadásoknál. Megjegyezte: nagyjából 300 embert képeztek ki a csődbiztossá országszerte.

A Jobbik ezzel szemben lazítana a feltételeken, növelné például a szabadon felhasználható jövedelem mértékét, hiszen a programban résztvevő családtagoknál gyakorlatilag kevesebb pénz maradhat, mint egy közmunkás keresete – húzta alá Ágoston Tibor, majd hozzátette: aki pedig a borzasztóan szigorú feltételeknek meg tud felelni, az öt év elteltével szabadulhasson a roppant tartozástól, hiszen a legtöbb esetben önhibájukon kívül nehéz helyzetbe került emberek is megérdemlik, hogy méltó módon, emberi körülmények között éljenek, és neveljék gyermekeiket.

A nemzeti ellenzék kezdeményezi továbbá, hogy minden érintett családhoz jogvégzett családsegítőt küldjenek, aki a családok és a pénzintézetek közötti kommunikációt megkönnyíti, illetőleg harcol azért, hogy az adósok valóban csak a tartozásukat fizessék vissza a magáncsőd alatt. A képviselő szerint „a jogtalan passzusoktól pedig meg kell tisztítani a banki szerződéseket, hiszen a legfőbb cél nem a bankok vég nélküli nyerészkedése, hanem a bajba jutott emberek tényleges megsegítése”.

Amíg ezek az intézkedések nem születnek meg, addig kilakoltatási moratóriumra van szükség, hogy egyetlen magyar család se veszíthesse el az otthonát – hívta föl a figyelmet az ellenzéki politikus.

Végül ezzel zárta tájékoztatóját: az év végén bedobott „CSOK 10+10” program ígéretes elképzelésnek tűnik, ám napról napra derülnek ki az újabb szigorítások, s a Jobbik reménykedik abban, hogy ez a tervezet a magáncsőd intézményével szemben nem csupán a Fidesz sikerkommunikációjáról fog szólni, hanem ténylegesen a családok támogatására szolgál majd.

szebbjovo.hu