Elmondta: Kína tavaly 70 ezer tonna mézet exportált Európába, 10 ezer tonnával többet, mint az előző évben, a magyarországi fogyasztásnak pedig már a negyede származhat onnan. A kínai termék azonban nem tekinthető valódi méznek, az ára pedig jelentősen alacsonyabb a természetes méznél – tette hozzá.
A méhész szerint a kínaiak az uniós vizsgálati módszerhez igazítják az összetevőket, ám a debreceni egyetemen és egy brémai laboratóriumban végzett vizsgálatokból kiderült, hogy a természetes mézben mindenképpen jelen lévő flavonoidok, mikro- és makro elemek, fenolos komponensek hiányoznak a kínai mézből – magyarázta.
Hozzátette, az uniós direktíva azonban ezek vizsgálatát nem írja elő, a megvizsgált minták tehát iparilag előállított terméket mutattak ki.
A tiszta magyar méz ára a boltokban 1600 forint 850 grammos csomagolásban, a kínaival kevert mézet viszont meg lehet kapni már 1100 forintért, érzékeltette a termelők legfőbb kifogását Takács Ferenc.
A magyar méztermelés évi 20 ezer tonna, ennek 80 százaléka exportra kerül. Hozzátette, hogy tavaly ilyenkor a magyar termelők már eladták a termés több mint felét, idén ennek a töredéke kelt el, mivel a drágább méz kiszorul a piacról, a féláron elérhető, mesterségesen előállított kínai méz miatt.
Úgy vélte, Kína természeti adottságai egyébként is alkalmatlanok évi 452 ezer tonna méz előállítására, ez a mennyiség ugyanis eléri az európai és az amerikai termelést együttvéve.
(MTI)