„Vár állott, most kőhalom” – a debreceni Zenede katasztrofális állapota címmel tartott sajtótájékoztatót ma délután Herpergel Róbert, a Jobbik országgyűlési képviselőjelöltje a történelmi Magyarország legelső, kifejezetten zeneoktatási célból létesített épülete előtt, amelyen még csak egy tábla sem jelzi műemlék voltát.

Herpergel elsőként a Zenede leromlott állagát ismertette: az iskola vízszintes és függőleges tartóelemi repedeznek, könyvtárának mennyezetén a repedések folyamatosan tágulnak, így csaknem bármikor az olvasók fejére szakadhat a plafon. A lépcsőház mennyezetén látványosan hámlik a festék, az igazgatói irodában és az iroda előtt egy korábbi beázás miatt hatalmas foltok vannak a plafonon. A Kodály termet még az 1980-as évek végén fél évre be kellett zárni, ugyanis az északi tűzfal annyira megsüllyedt, hogy az alatta lévő terembe a padlón keresztül le lehetett látni, a hangversenyteremben lévő színpad boltozatát pedig szinte ellepik a rajta futó repedések.

Az iskola belső udvarában található erkélyt több mint 15 éve lezárták, mert leszakadhat, tehát életveszélyes, az alatta lévő bejárat viszont máig használatban van. Ezen erkély alatt már gombásodás is megfigyelhető, azaz elkezdődött a biológiai korrózió is. Szintén a belső udvaron található lábazat olyan szinten tönkrement, hogy az ember attól fél, hogy ha rá néz, már attól leomlik – sorolta a külső és a belső problémákat a jobbikos.

Az Országgyűlés figyelmét felhívva és annak segítségét kérve a 2014-es költségvetéshez kapcsolódó módosító javaslatot küldtem Volner János aláírásával, amelyben kétmilliárd forintnyi összeget jelöltem meg a Zenede és a hozzá tartozó tömb rekonstrukciójára – közölte Herpergel, majd hozzátette: a kérdésben illetékes kormánypárti bizottság egyből lesöpörte a javaslatot. Ezután itt helyben próbálkoztunk, Kulcsár Gábor önkormányzati képviselő kért írásos választ a Zenede rekonstrukciójával kapcsolatban, amire Varga László főosztályvezető a városfejlesztéstől azt a választ küldte, hogy keresik a pályázati lehetőségeket a rekonstrukciós forrásokra.

Az önkormányzat álláspontja szerint az épület felújítása nem választható el a zenei szakképzés jövőjéről szóló koncepciótól. Ám a Jobbik szerint a kettőnek semmi köze nincsen egymáshoz, mivel az oktatás elsődleges problémája a növendékhiányban gyökeredzik – húzta alá a képviselőjelölt, majd magyarázta: még a rendszerváltozás előtt a hat jól működő zeneművészeti szakközépiskolából álló középfokú zenei szakképzést 21-re növelték, így évek alatt felhígítottak, illetve tönkretettek egy jól működő rendszert.

Herpergel úgy véli: a rendszerváltást követő időszak felelős minisztériumai, illetve kormányai nem tettek ez ellen semmit, holott a kormány ezzel kapcsolatos legfontosabb feladata az volna, hogy a zenei pálya elhanyagolt presztízsét újra helyreállítsa. Minden alapot nélkülöz az a városvezetők által hangoztatott állítás, hogy a közismereti oktatás a Zenede falain belül nem látja el megfelelően feladatát, ugyanis a Nemzeti Alaptanterv bevezetésével megszűnt a gimnáziumok és a szakközépiskolák közismereti oktatása közötti különbség. De ha még úgy lenne is, ahogyan hangoztatják, akkor is méltatlan az egykori patinás épület ilyen szintű lepusztulása fölötti szemet hunyás.

A Jobbik képviselőjelöltje felidézte még: a felújítás szükségességét a lakosság mellett aláírásukkal Kossuth-díjasok, akadémikusok, ismert professzorok, illetve a művészvilág számos közismert szereplői is elismerték, illetve támogatják, akik között debreceni díszpolgárok és Csokonai-díjas ismert személyiségek is vannak. Számuk összesen immár több mint 1200-ra tehető.

Végül így zárta beszédét: nyílt titok az is, hogy a Fórum épületében található üres, befejezetlen színház előnyt élvez a Zenedével szemben, amely koránt sem üres. Az iskola növendékei naponta azt figyelik, hogy mikor dől rájuk az egész épület. Elvárjuk a Fideszes városvezetéstől, hogy a főnökük, Orbán Viktor asztalát legalább olyan hatásosan üssék a szükséges pénzösszegért, ahogy ezt a kettes villamos és a stadion esetében is tették.

Deczki Anna – szebbjovo.hu