A politikus azzal indokolta a javaslatot, hogy szerinte a kormány már nem tesz le átfogó rendezési csomagot ebben a ciklusban, a Jobbik ugyanakkor egy új elszámolási törvény előtt is segíteni kíván a károsultaknak.
A bankok és ügyfelek közötti tárgyaláson lehetővé tennék egyebek mellett a futamidő meghosszabbítását vagy a törlesztőrészletek átütemezését.
Elmondta azt is, hogy egy későbbi törvényben az elszámolás a felvételkori árfolyamon forintosításon alapulna, a Nemzeti Eszközkezelővel való megállapodást pedig függetlenítenék a kereskedelmi bank engedélyétől.
A jobbikos politikus indokolatlan tartozástömegnek tartotta az árfolyamgát miatt gyűjtőszámlákon gyűlő összegeket és azt javasolta, hogy azt nyeljék le a bankok. Egyúttal a felelősök elszámoltatását sürgette.
Z. Kárpát Dánielt kérdezték a Jobbik elnökségének szerdai döntéséről is, miszerint támogatják a felsőoktatási törvénnyel kapcsolatos alkotmánybírósági beadványt. Mint mondta, minden esetben támogatták az ilyen törekvéseket, amikor felmerült a normakontroll iránti igény.
Beszámolt arról is, hogy személyes álláspontja egyezik a pártállásponttal, a szavazati arányt azonban az elnökség sosem közli. Nincs ellentét a Jobbikon belül, évek óta következetesen képviselik, hogy “a Soros-hálózat és a szellemi kútmérgezés” nem nyerhet teret Magyarországon, “a migránssimogató szervezeteket” pedig nem szabad támogatni – szögezte le.
Az alelnök kifejtette, az, hogy lehetővé tesznek egy alkotmánybírósági felülvizsgálatot, nem a Soros-hálózat és a CEU melletti kiállás; ha bárki értelmes javaslatot nyújt be, azt meg fogják szavazni. “Tőlem aztán veszettül távol áll a CEU-n közvetített értékrend, de akkor sem tiltunk be egyetemeket politikai bunkósbottal” – fogalmazott.
Z. Kárpát Dániel arra a kérdésre, hogy Sólyom László is a törvény alkotmányellenességét vetette fel, azt válaszolta, nem hiszi, hogy a volt államfő önmagában releváns véleménnyel bír, vizsgálja meg a kérdést az Ab.
(MTI)