Az Együtt Újratervezés – Magyar érdekek a változó Európában címmel rendezett budapesti konferenciáján elsőként az EU hasznosságáról beszélgettek.
Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség államtitkára úgy fogalmazott, ebben a formában semmi értelmét nem látja az uniónak. Az európai közösségnek először szembe kellene néznie demográfiai és gazdasági problémáival, majd ennek alapján definiálni kellene érdekeit és céljait – mondta. Orbán Viktor miniszterelnök azon dolgozik, hogy a jelenlegi rendszer belülről megjavítható legyen – tette hozzá.
Kiemelte, “politikai testtartásbeli különbség” van a kormány és a baloldal európai politikája között: míg utóbbiak a “merjünk kicsik lenni” gondolatot képviselik, addig a kabinet megpróbálja elérni, hogy Magyarország a népességének és gazdaságának megfelelő szerepet kapjon az unióban.
Kunhalmi Ágnes, az MSZP budapesti elnöke veszélyesnek nevezte Csepreghy Nándor szavait annak fényében, hogy szerinte Magyarország csak haszonélvezője volt az uniónak. Hangsúlyozta, az európai együttműködés célja a béke, a szociális biztonság és a jólét terjesztése, az unió stabilitása pedig azért is fontos, mert anélkül benyomulhatnának más hatalmak, például Oroszország.
A szocialista politikus bíztatónak nevezte, hogy az euroszkepticizmus a “kormányzati propaganda” ellenére sem tört át, ugyanakkor szerinte a kormányfő pillanatnyi pártpolitikai érdekeitől vezérelve folytatja európai külpolitikáját, ami gyengíti Magyarország érdekérvényesítő képességét és a “falnak vezeti az országot”.
Bana Tibor, a Jobbik frakcióigazgatója szerint van és lehet értelme az uniónak akkor, ha abban Magyarország megfelelő módon érvényesíti érdekeit. Elmondta, a Brexit után megvan a lehetőség azokra a reformokra, amelyekkel növekedhet a tagállamok hatásköre. Megjegyezte, hogy a magyar választók nem erre az unióra szavaztak igennel, amit az is mutat, hogy felmérések szerint a magyarok kétharmada elutasítja a további integrációt.
Ungár Péter, az LMP külpolitikai szóvivője azt mondta, az EU-nak akkor van értelme, ha a periféria országai közeledni tudnak a centrumhoz. Szerinte ebből a szempontból nem feltétlenül változtak jó irányba a dolgok. Míg a csatlakozáskor azt kérdeztük, hogy nyithatunk-e Bécsben cukrászdát, addig most arra várunk választ, hogy elmehetek-e mosogatni egy londoni cukrászdába – mondta.
Szigetvári Viktor, az Együtt elnöke azt mondta: pártja úgy szeretné az unió integrációjának növelését, hogy közben ne vesszen el a nemzetállamok identitása. Példaként említette, hogy szerintük Brüsszelnek több jogot kellene adni a korrupció csökkentéséhez.
Az LMP politikusa felvetette a transzatlanti szabadkereskedelmi egyezmény témáját, és azt mondta, a kormány rosszul teszi, hogy támogatja annak létrejöttét.
Csepreghy Nándor erre válaszul hangsúlyozta, ebben a kérdésben nincs kormányzati álláspont, a tárgyalások végén pedig csak olyan megállapodást hajlandók elfogadni, amelyet minden tagállam parlamentje támogatott. Az államtitkár megjegyezte, személyesen támogatja az elképzeléseket.
A Jobbik elutasítja a szabadkereskedelmi egyezményt – mondta Bana Tibor, míg Szigetvári Viktor azt mondta, egy a magyar érdekeknek megfelelő egyezményt el tudnának fogadni.
Kunhalmi Ágnes és Szigetvári Viktor is egyértelműen úgy válaszolt az erre vonatkozó kérdésre, hogy barátai és nem ellenségei vannak Magyarországnak Brüsszelben. A Miniszterelnökség államtitkára ezzel szemben azt mondta, Magyarországnak az unióban ellenségei és barátai sincsenek, csak potenciális szövetségesei.
Az októberi népszavazásról szólva Csepreghy Nándor kijelentette, a referendum arról szól, “elfogadjuk-e, hogy a fejünk fölött döntsenek”, és ebben a kérdésben szerinte a baloldal saját választóinak az akaratát sem tudja hitelesen megjeleníteni.
Kunhalmi Ágnes ezzel szemben úgy látja, a népszavazás a kormányfő belpolitikai érdekeiről: az egészségügyi, oktatási és korrupciós problémákról való figyelemelterelésről szól, ezért nem szabad elmenni és asszisztálni ehhez. Hozzátette, “vissza kell adni a nemzet önbecsülését”, amit a kormány “rasszista és idegengyűlölő kampánya” elvett.
Bana Tibor úgy fogalmazott, a miniszterelnök saját erejét próbálja fitogtatni a népszavazással, amit szerinte meg lehetett volna spórolni, hiszen a parlament akár négyötödös többséggel is állást foglalhatott volna az abban szereplő kérdésben. A Jobbik képviselője reményét fejezte ki, hogy a kormány a népszavazás után reformokat, akár az uniós alapszerződés módosítását is kezdeményezi majd.
Szigetvári Viktor azt valószínűsítette, hogy érvénytelen és eredménytelen lesz az októberi népszavazás, a kormány “félelem- és gyűlöletkampánya” ugyanakkor szerinte generációkra kiható károkat okoz. Kiemelte, Magyarország csak akkor lehet virágzó, ha nyitott marad az ország kultúráját elfogadókkal szemben.
(MTI)