2014. május 27-én Gyenes Levente polgármester gondoskodott róla, hogy Gyömrő a gyáva meghunyászkodás szimbólumaként kerüljön be az országos hírekbe. A Gyömrő 2000 Kör színeiben megválasztott elöljáró példátlan szolgalelkűségről tanúbizonyságot téve kezdeményezte, hogy a Horthy parkot alig két év után Fő térré kereszteljék át. A polgármester ezt azzal indokolta, hogy Gyömrő fejlődését és eredményeit nem árnyékolhatják be olyan „hibás döntéssel”, mely „rossz hírét viszi” a városkának.

Gyömrő évszázadokon át megfontoltan ballagó történelme 1945 februárjában hirtelen meglódult. Ekkor a kies Pest megyei kisvárost is elérte a megszálló szovjet hadsereg, ennek következtében az idegen szuronyok fedezékéből előmászott kommunista csőcselék hónapokon keresztül terrorizálta és gyilkolta a település keresztény magyar intelligenciáját: földbirtokosokat, papokat, jegyzőket, valamint egy vendéglőtulajdonost és egy postamestert mészároltak le, összesen vagy két tucat embert; az áldozatok pontos száma ma sem ismert.

Hasonló bestiális bűntettek történtek a gyömrői járás más településein is: Ecseren, Maglódon, Mendén, Péteriben, Tápiósápon, Tápiósülyün és Úriban. Csaba Gyula péteri evangélikus lelkésznek kiszúrták a szemét, kitépték a nyelvét, levágták a nemi szervét, és keresztre feszítették. Az ecseri plébános szemét szintén kiszúrták, előtte megásatták vele a sírját. Egy környékbeli vendéglőst élve temettek el, sarkába patkószeget szúrtak. A tetteseket – az 1919-es úgynevezett Krupka-Schwarzstein-direktórium tagjait, illetve munkaszolgálatból vagy koncentrációs táborból hazatért személyeket – soha senki nem vonta felelősségre. Sőt, a kommunista vérengzés dicsőségére a városka főterét, mely Horthy Miklós kormányzó nevét viselte, Szabadság térré nevezték át.

A cinikus, megalázó, szégyenteljes elnevezés egészen 2012 tavaszáig az önfeladó szellemi és lelki restséget vádló szégyenfolt volt. Ekkor azonban Sas Zoltán jobbikos városatya (a tizenegy tagú testületben rajta kívül egy fideszes képviselő van, egy főt delegál a Gyömrői Társaskör, a többiek a Gyömrő 2000 Kör színeiben tevékenykednek) kezdeményezésére a gyömrői közgyűlés tíz igenlő és egy tartózkodó szavazattal igazságot szolgáltatott a mártíroknak, a tér végre visszakapta eredeti nevét. De méltó elismerése volt ez a névadónak is, hiszen Horthy Miklós országlása idején az addigi apró falucskából térségi szinten jelentős település vált.

A kizökkent történelem helyreigazítása természetesen zsigeri gyűlöletet váltott ki azokból, akik fekete görcsbe rándulva foggal-körömmel ragaszkodnak ahhoz, hogy a kommunista gyilkosságok a szabadságot hozták el Gyömrőnek. Az országszerte is legfeljebb egy-kétezer gyűlölettől sistergő pszichopatát számláló történelemhamisító társadalmi zárvány helyi népszavazás útján akarta kikényszeríteni a gyalázat visszaállítását, ám a támadás érdektelenségbe fulladt. Győzött hát az igazság és a tisztesség.

Ám 2014. május 27-én Gyenes Levente polgármester gondoskodott róla, hogy Gyömrő a gyáva meghunyászkodás szimbólumaként kerüljön be az országos hírekbe. A Gyömrő 2000 Kör színeiben megválasztott elöljáró példátlan szolgalelkűségről tanúbizonyságot téve kezdeményezte, hogy a Horthy parkot alig két év után Fő térré kereszteljék át. A polgármester ezt azzal indokolta, hogy Gyömrő fejlődését és eredményeit nem árnyékolhatják be olyan „hibás döntéssel”, mely „rossz hírét viszi” a városkának. „Én készen állok a hibámat elismerni, hibás döntésemen változtatni és bocsánatot kérni mindazoktól, akiknek korábbi döntésem fájdalmat okozott”, mondta Gyenes.

A minősíthetetlen megalázkodáshoz sajnálatos módon a testületi ülésen jelenlévő kilenc képviselőből heten csatlakoztak, ketten tartózkodtak. Gyömrő képviselő-testületének többsége tehát gyáván kapitulált egy marginális, szélsőséges, erőszakos magyar- és kereszténygyűlölő politikai-társadalmi szekta előtt. Hogy ezzel az érintett képviselők személy szerint saját magukat szemen köpték, az magánügyük. De szembeköpték Gyömrő népét és szembeköpték a keresztény Magyarország történelmi igazságát is. A Gyömrőt a leggyávább várossá alázó tettükkel méltatlanná váltak tisztjükre. A sárba tiport becsület visszaszerzése immár a városka polgárainak feladata.

Ágoston Balázs