Az ellenzéki politikusokból álló testület pénteki, budapesti sajtótájékoztatóján az LMP-s Heltai László bejelentette, hogy az összes céget levélben kérik fel a megjelenésre. Mind a közvélemény, mind az árnyékbizottság joggal kíváncsi rá, hogy ezeknek a társaságoknak mekkorák a bevételeik és kikhez kerül a nyereségük – indokolta elképzelésüket.
Az LMP gazdaságpolitikai szakszóvivője szerint a letelepedési kötvények kamatai idén már 10-13 milliárd forint kárt okoztak az országnak, ami az árusító cégek máshol befizetett vagy be nem fizetett nyereségadójával együtt akár harminc milliárdra is rúghat.
A független Demeter Márta arról beszélt, hogy a kötvényeket árusító offshore cégek mostanra körülbelül 150 milliárd forintot “gereblyézhettek össze”. Hozzátette, hogy a magyar adófizetőknek 2018-tól 400 milliárd forintos visszafizetési kötelezettségük lesz a kötvényvásárlók felé.
A letelepedési kötvényeket a kilencvenes évek olajszőkítési botrányához hasonlító képviselő úgy látta, hogy jelenleg egy állami részvétellel zajló pénzmosás folyik.
A jobbikos Szilágyi György elsősorban a biztonságpolitikai kockázatokra hívta fel a figyelmet. Hangsúlyozta, hogy attól a kötvényeket árusító cégtől, amelyhez ismeretlenek betörtek, nem csak pénzt, hanem szervereket is elvittek.
A képviselő kérdéseket intézett a Belügyminisztériumhoz, amelyekben többek között arra volt kíváncsi, hogy a tolvajok hozzájuthattak-e nemzetbiztonsági szempontból kényes információkhoz, illetve tűntek-e el kormánytagokhoz köthető adatok.
Szabadai Viktor, a Magyar Liberális Párt budapesti választmányának elnöke azt mondta, hogy az árnyékbizottság eddig olyan adatokat tárt a nyilvánosság elé, amelyek bizonyítják, hogy “egy professzionálisan megszervezett bűncselekmény-sorozatról van szó”. Sikerült elérni, hogy felfüggesztették az árusítás rendszerét, de a testület meggyőződése, hogy a kormány azt később újra kívánja indítani – tette hozzá.
(MTI)