Kedves Barátaim!

Sokan és sok helyütt elmondták, megírták már a véleményüket a Jobbik néppártosodásáról, most engedjétek meg nekem, hogy elraboljak tíz percet az életetekből. (Lassabban olvasókéból negyed órácskát.)

zaszlo0511

Akik ismertek, tudjátok, hogy a legfőbb perverzióm az ATV műsorának figyelemmel kísérése. Szerintem mindaz, ami azon a csatornán elhangzik, hitelesebben mutatja, hogy hol is állunk, mint megannyi közvélemény-kutatás. A tapolcai győzelmünk óta – némi túlzással élve – szinte csak a kormányra kerülésünktől való rettegés szerepel a műsoron. Jómagam már azt vártam, hogy az időjárás-jelentésbe is beköltözünk, vagy a reklámokba, és bemondják, hogy Rig Lajos csütörtök reggel ködöt fog szitálni, de egyébként a hátgerincre légmentesen ráfektetett oroszlános mellény jobban kikezeli a lumbágót, mint a kozmodiszk.

Több éves tapasztalat mondatja velem, hogy az ATV mindig akkor ekéz minket ilyen elánnal, amikor nagyon jók vagyunk. Amikor jövünk fel, mint a higany. Mindig ilyenkor kerülnek elő szaftos témák, kezdve a pornótól a péniszpumpán át KáGéBéla “titokzatos” villájáig. Megannyi olyan sztori, amilyenekkel, ha más pártok háza táján kutakodnának ilyen elánnal, aljassággal, dörzsöltséggel és manipulációs technikákkal, a legközelebbi választásig meg lehetne tölteni az összes bulvárlapot.

Kinek az érdeke? – teszi fel ilyenkor a kérdést az az ember, aki nem óhajt az agymosók kísérleti alanya lenni. Kinek áll érdekében manapság azt a mantrát sulykolni, hogy a Jobbik úgyis kettéoszlik, Vonát a sajátjai fogják kicsinálni, nem jött be a cukikampány, mert nem bújhat báránybőrbe a farkas, és a többi…?

Csak egyetlen példát engedjetek meg nekem, szerintem eléggé követhető és megfejthető lesz ahhoz, hogy talán megérthessük, mi zajlik a párton belül, illetve körülötte.

Vona hat éve azt mondta, hogy a kereskedelmi televíziókat le kell dózerolni, és sóval kell behinteni a helyüket.

Volt valaki, akinek a lelki szemei előtt megjelent Vona Gábor, amint egy munkagép irányítókabinjában ül, és éppen dózerolja lefelé az RTL Klub székházát, utána pedig a telket végigtallózva, hímzett kis köténykéje zsebébe nyúlva sót hint a parlagon maradt földre? Remélem, nincs ilyen köztünk.

Szerintetek Vona Gábor az utóbbi hat évben megszerette a kereskedelmi csatornákat? A rajongója lett az RTL Klubnak, és ínhüvelygyulladást kockáztatva pötyögi az sms-eket a Való Világ kreténjeire szavazva?

Nem, kedves Barátaim! Az történt, hogy ami 2009-ben hangzatos, roppantul radikális és mozgósító volt, az ma már nem az. Vagy legalábbis nem pont úgy az. Az idézett kijelentés 2009-ben összerántotta és feltétel nélküli lelkendezésre sarkallta a radikális tábort, csakhogy most 2015-öt írunk. Másik lépcsőfoknál járunk. A 2009-est már meghaladtuk, arra felléptünk. Most nem a hat évvel ezelőtti lépcsőfokra kell koncentrálnunk, hanem a három évvel későbbire.

A kereskedelmi kanálisok fenyegetése, lett légyen bármennyire jogos és kívánatos 2009-ben, más hatással is járt. És ezt azóta Vona Gábor is elismerte. Egyszerű szavazópolgárokat riasztott el tőlünk, akik – bármennyire nem akarjátok ezt elfogadni – bizonyos szempontból olyanok, mint mi vagyunk. Ugyanazokkal a napi kínokkal küzdenek, ugyanúgy kilátástalan az életük, ugyanúgy vágynak valami jobbra, csak éppen – nézik az RTL Klubot. Mert az a napi betevőjük. Lehet őket szidni, kárhoztatni, megvetni – na de mégis az ő szavazataik kellenek ahhoz, hogy őket magukat, és velük együtt az egész nemzetet megmentsük.

Nem történt változás a programban. Jottányi sem. Csakis a kommunikációban.

“A szennycsatornákat ledózerolni, és a helyüket sóval bevetni!” – Ez pont ugyanazt jelenti, mint “a kereskedelmi televíziók ártalmas tevékenységét meggátolni, megszüntetni” – csak amíg az egyik kizárólag egy korlátozott számú, radikális magnak szól, a második egy sokkal szélesebb néprétegnek, akiknek a szavazataival nem holmi csatákat lehet nyerni, hanem az egész háborút győztesen és eredményesen lehet megvívni.

Ezt jelenti a kommunikációs váltás. Annak a felismerése, hogy nem egy (egyébként joggal) lázadozó törpepárt akarunk maradni, mert azt a lépcsőfokot már megléptük, amikor annak itt volt az ideje. Egy higgadt, következetes, a programjából semmit fel nem adó néppárt akarunk lenni, amely nem kevesebbre vállalkozik, mint hogy kormányra kerülve megmentse az egész nemzetet.

Igen tanulságos volt, amit nemrég olvastam egy hajdani, már évekkel ezelőtt kizárt ex-jobbikos Facebook-oldalán. Azon háborgott (természetesen egy Vona és a Jobbik “pálfordulását” taglaló cionista cikk megosztásának kapcsán), miszerint ennek a hataloméhes tetű Vonának már nem elég egy húsz százalékos párt, ő már a hatalmat, a kormányzást akarja.

Ízlelgessétek ezt a faltól-falig ostobaságot, ezt a saját magát leleplező, rosszindulatú acsarkodást, ezt a tömény önellentmondást. És ne rekedjetek meg soha azon a szinten, ahol ez az illető megrekedt.

Ne feledjétek, hogy a majdani kormányra kerülésünk is csak egy eszköz. A célunk a magyarság megmentése.

Pongrácz Gergely, mindannyiunk példaképe nem azért adta a kezünkbe annak idején a lyukas zászlót, hogy radikális szólamokat skandálva, öncélúan lobogtassuk, hanem azért, hogy győzelemre vigyük.

Szebb Jenő
szebbjovo.hu