A Jobbik debreceni frakciója kihelyezett ülésen vett részt a Paci Családsegítő épületében, ahol a közbiztonsággal kapcsolatban tartott lakossági fórumot Komolay Szabolcs debreceni alpolgármester, dr. Uzonyi Attila debreceni rendőrkapitány és Simonka Tamás körzeti megbízott. A helyeik közül körülbelül 50 fő volt jelen, bár sokan panaszkodtak, hogy nem tudtak a fórumról. Erről a helyi Jobbik is szinte véletlenül szerzett tudomást.

paciforum1

Közvilágítás, gyorshajtók, kóbor ebek és szemetelők

A bevezető kérdések még nem a közbiztonságot célozták meg, hanem a közvilágítást. Vannak olyan utcák (pl. Sirály utca), ahonnan a helyiek éjszaka vagy pirkadat előtt koromsötétben bukdácsolnak el a buszig, így a zseblámpa a mindennapok részévé vált. Szó volt még néhány utca rossz minőségű földútjairól. A Beszterce utcaiak már lassan tíz éve várnak aszfaltozásra, így türelmük fogytán van, ami teljességgel érthető.

A fentiekkel kapcsolatban Komolay Szabolcs fideszes alpolgármester elmondta, hogy a világítás korszerűsítése, továbbfejlesztése folyamatos, nagyobb teljesítményű izzókat szerelnek fel, de kérelmet mindenképp nyújtsanak be hozzá a lakók, így nála is napirenden marad az ügy. Az elmaradottabb utcák rendbetétele szintén folyamatosan zajlik, de vannak utcák, ahol nem tisztázottak a birtokviszonyok, ezért ahol az út magánútként szerepel, ott az önkormányzat nem tudja elkezdeni a rendbetételi munkát. Míg nem történik meg a teljes aszfaltozás, addig mart aszfalttal próbálnak segíteni a problémás szakaszokon.

Egy idősebb úr a környék gyorshajtóira hívta fel a figyelmet, és traffipaxok elhelyezését kérte a rendőrkapitánytól. Elmondása szerint a környéken lakók gyermekeit, unokáit nagyon veszélyeztetik az ész nélkül száguldozók. Egy részük még jogosítvánnyal sem rendelkezik, de az is előfordul, hogy részegen rallyznak a környék utcáiban.

Dr. Uzonyi Attila rendőrkapitány a traffipaxok kihelyezését a forgalmasabb útszakaszokra tartja indokoltnak, mert Pacon egy óra alatt egy gyorshajtóval találkoznak, addig a négyes főúton akár százzal is. Szó volt még sebességet korlátozó táblák kihelyezéséről, de ez az ötlet a helyiek körében nem aratott osztatlan sikert.

Herpergel Róbert jobbikos önkormányzati képviselő felvetette, hogy az érintett utcákban – ahol a burkolat engedi – lehetséges lenne-e fekvőrendőröket alkalmazni. Komolay válaszában nem vetette el ezt a lehetőséget sem, de a gyorshajtók témája mégis függőben maradt.

Innen kezdett a dolog kissé érdekesebb mederbe terelődni, mert a gyorshajtók kapcsán felbukkant a szemetelők témája is. Az egyik hölgy azt kifogásolta, hogy a Kondoros partját állandóan teledobálják szeméttel, és az üres telkekre is folyamatosan bedobálják a teli szemeteszsákokat. A paci buszfordulóban állandóan hegyekben áll a szemét, amit a környék kutyái (is) folyamatosan széthordanak.

paciforum2
A vádlottak padjára kerülő ebekkel szintén problémája akad a helyieknek, mert a „gazdit” elkísérik a buszhoz, de utána a környéken rohangálnak, és megtámadják az utcán sétálókat. A liberális vagy „demokrata” uralomnak köszönhetően a fórumon résztvevők csak mindenféle hasonlattal utaltak a problémák okozóira, a cigányokra. Lassan elérünk a Harry Potterben használt „Tudjuk ki(k)” megnevezéshez, de azért a baloldal és a Fidesz közösen aggódik a szólásszabadságért.

Komolay szerint a szemetelőket tetten kell érni, hogy eljárást lehessen velük szemben kezdeményezni, és szükség van egy újra alakuló polgárőrség felállítására. Többször is kiemelte, hogy ebben számít a helyiek segítségére, és minden tőle telhető támogatást megad hozzá, amire azt a választ kapta, hogy a lakókat már annyiszor megfenyegették a cigányok, hogy nem mernek ilyen vállalkozásba belefogni.

Beilleszkedni képtelen cigányok

Egy idősebb hölgy felvetette, hogy szívesen látnának a környéken lovas járőröket a biztonságérzetük javítása miatt. A rendőrkapitány felvázolta, hogy ez miért nem lehetséges: 6 ló áll rendelkezésre Mikepércsen és Létavértesen, ezek mozgatása onnan történne, de ez nem finanszírozható. Az új egységek felállításába ismét az anyagiak szólnak bele, mert 1 ló megközelítőleg 500 ezer forintba kerül, 1 fő kiképzése szintén ennyibe, és erre nincs keret. (A homoszexuális-felvonulások biztosítására vagy a feneketlen kútnak számító cigányintegrációra bezzeg a kormánynak mindig van megfelelő kerete. A lakosság biztonságérzetének javítása huszadrangú feladat.) Fontosnak tartom megjegyezni, hogy ebben az esetben a kormányt terheli a legnagyobb felelősség, mert hiába szeretne tevékenykedni a rendőrség, ha nincs meg a megfelelő emberanyag és felszerelés a forráshiány miatt.

Egyre gyakrabban tartanak terepszemlét a környéken tollfelvásárló szabolcsi cigányok, akik ütött-kopott autóikkal szépen lassan körbeautózzák az utcákat. Az utasok közül egy-két „vállalkozó” folyamatosan figyeli a házakat, de kétséges, hogy a tollfelvásárlás miatt. Uzonyi kérte, hogy probléma esetén mindenképpen hívják a 112-t, vagy keressék Simonka Tamás körzeti megbízottat (a résztvevők ennél a résznél zúgolódni kezdtek, mert nem nagyon ismerik a körzeti megbízottat) telefonon vagy csütörtökönként 16:00-18:00-ig fogadóórán. Komolay hozzátette, hogy Pacon térfigyelő kamerarendszer felszerelését tervezik, ami remélhetőleg visszatartó erővel fog hatni a renitens egyénekkel szemben.

Egy hölgy elpanaszolta, hogy a Lencz-telepen alig látnak járőrkocsit, és nagyon jó lenne, ha nem csak az ilyen fórumokon találkoznának a környékbeliek rendőrökkel. A résztvevők közül többen helyeslően bólogattak. A kapitány megígérte, hogy megerősítik a járőrszolgálatot, és kérte, hogy a problémákkal keressék a körzeti megbízottat.

Ezután egy idős néni kért és kapott szót. Elpanaszolta, hogy 3 éve a szomszédjába költözött „egy család”, és azóta nincs nyugalma a folyamatos zene, ordibálások és részeges tivornyák miatt. Bejelentést tenni nem mer, mert a kedves és beilleszkedni vágyó szomszédai – a néni nem merte kimondani, de borítékolható, hogy ismét cigányokról van szó – már többször megfenyegették. Ígéretet kapott arra, hogy utánajárnak az ügynek.

Egy fiatalember a résztvevők nagy részétől eltérően méltatta a rendőri munkát. Elmesélte, hogy a cigányok „autóbontósdit játszottak” feltehetően nem a saját autójukkal. Bejelentést tett, és a rendőrök korrektül és gyorsan intézkedtek.

Ismét előjött a polgárőrség ügye, Uzonyi ismét biztatta a helyeiket annak megalakítására, a válasz pedig ismét az volt, hogy félnek, és akkor alakítanak, ha több rendőr lesz az utcákon. Erre válaszként kaptak egy kis statisztikai adatot a rendőrség által felderített bűncselekményekből, és általánosságban a csökkenő bűnelkövetésről. A rendőrkapitány hozzátette, hogy ezt talán nem a legjobb helyen mondja, de ismét kérte a lakosságtól, hogy jelentsenek be minden ügyet, és keressék a körzeti megbízottat. A fórum résztvevői ekkor elpanaszolták, hogy hiába jelentik, ha néhány hét múlva kapnak egy nyomozást megszüntető határozatot, de közben két újabb alkalommal lopják meg őket éjszaka. (Ez sajnos országos probléma, így érthető, hogy csökken a bejelentések száma.)
A legtöbben továbbra is a sorozatos betöréseket nehezményezik, különösen az idősek. Van olyan károsult, akinél egy hét alatt kétszer is jártak az integrációra oly nagy elánnal vágyó (nem merik kimondani, hogy cigányok) eltérő kultúrájúak.

Herpergel Róbert kért szót, és kérdést tett fel Uzonyi Attilának. Vannak olyan lakók, akik nem félnek megvédeni értékeiket, de attól viszont tartanak, hogy a magántulajdon védelme kapcsán ők kerülnek a vádlottak padjára. Van olyan paci lakos, aki a fészerben már nem mer mérgező anyagot tartani, nehogy valamelyik túl aktív éjszaki látogató megigya, ő pedig mehet a börtönbe. Mivel tudja megnyugtatni a magántulajdon védőit a kapitány azzal kapcsolatban, hogy nem belőlük lesz vádlott, a tolvajból pedig áldozat?

A válaszban Uzonyi kitért a magántulajdon védelmének változásaira, és igyekezett megnyugtató választ adni, de a hallgatóságból többen a fagyállós gazdát hozták fel ellenpéldaként, és volt, aki a kesznyéteni Barna bácsi ügyét emlegette. Ebben a kérdésben nem született megnyugtató válasz, ami nem a kapitány hibája, hanem a jogalkotóké. A károsultak addig is nézhetik, ahogy elhordják az orruk elől életük munkáját. Kicsit továbbgondolva a feltett kérdést, egy középkorú hölgy arra a kérdésére várt választ, hogy az egyedül élő idős emberek hogy védjék meg magukat? Erre a kérdésre még kétszer visszatért, de elfogadható választ nem kapott.

Ágoston Tibor jobbikos önkormányzati képviselő kért felszólalási lehetőséget. Elmesélte, hogy a napokban Bodaszőlőn születésnapoztak és főztek a gárdistákkal. Legalább 20 rendőr vigyázott rájuk, és régen volt már kint ennyi rendfenntartó a közbiztonságilag szintén katasztrofális településen. Közölte, ha a Gárda jelenléte kell ahhoz, hogy valahol megjelenjen egy nagyobb létszámú rendőri egység, akkor a gárdistákkal szívesen ellátogat Pacra. Felszólalását a fórum résztvevői tapssal fogadták, Komolay Szabolcs azért gyorsan leszögezte, hogy a rendet csak az erre felhatalmazott szervek teremthetik meg. Ez látszólag nem igazán hatotta meg a paciakat.

Mindent összefoglalva Uzonyi Attila azt kérte a lakosoktól, hogy ha bármilyen probléma van, akkor hívják a 112-t, tegyenek bejelentést, keressék a körzeti megbízottat (fogadóórán is), alakítsanak polgárőrséget, a térfigyelő kamerákat pedig hamarosan felszerelik a paci buszfordulóba.

A debreceni Jobbik-frakció véleménye szerint a fenti lépések még a közbiztonsággal kapcsolatos problémák tüneti kezelésére sem elegendőek. Ennek a problémának a gyökerei nem helyi, hanem kormányzati szintre nyúlnak vissza. Mivel kevés a rendvédelemre fordítható forrás, így a rendőrségnek nincs meg sem az ember-, sem pedig az eszközállománya arra, hogy jól végezze feladatát. Mindezek mellett elismerés illeti azokat a rendvédelmi dolgozókat, akik a több éves presztízs- és anyagi rombolás, alulfizetettség ellenére is szinte emberfeletti teljesítményt nyújtanak a lakosság védelme érdekében. Azokat a beilleszkedésre képtelen, antiszociális cigány családokat, amelyek képtelenek betartani az együttélés legalapvetőbb társadalmi normáit, ki kell emelni a nyugalomra és békére vágyó családok közül. Ebben az esetben nem szabad figyelembe venni a „jogvédők és hivatásos rettegők” kártékony tevékenységét, mert nekik is köszönhető az, hogy a paci probléma mellett az országban települések százain lehetetlen a nyugalomra vágyók élete, és az is, hogy a cigányság jelentős része nyomorban és tudatlanságban tengődik. Már többször is elmondtuk (a 2014-es választási programunkban is), hogy a cigány integráció és a magyar-cigány társadalom együttélésének kulcsa az eddig 0% hatékonysággal működő integrációs rendszer átalakítása. Ez esélyt teremthet a cigányság számára a kitörésre, és a magyarokkal való békés egymás mellett élésre.

szebbjovo.hu