A magyar föld megvédésének kérdése evidencia. A földünk – a vizünk és energiaforrásaink mellett – olyan alapvető kincsünk, amelyről egy normális helyzetben nem is indulhatna üzleti diskurzus.

Sajnos a mai világ és a mai Magyarország nem ilyen. Itt a föld – az önfeladó uniós tárgyalóink, vagyis a kormányaink miatt – tőke, amely adható, vehető. A mi szempontunkból nézve inkább tőlünk elvehető. A Jobbik számára a föld azonban anyaföld, amelynek megvédését bármi áron való kötelező feladatnak tekintjük.

A földmoratórium idén májusban, tehát az új országgyűlés megalakulásának pillanatában lejár. A földmoratóriumot annak idején a csatlakozáskor azért kapta Magyarország, hogy a földtulajdonárakat fel tudjuk zárkóztatni az uniós átlaghoz. A magyar föld ára ugyanis töredéke a nyugat-európainak. Ebből a szemszögből nézve a moratórium teljesen etikus és teljesen logikus. Előbb eltelt az adott 7 év, majd miután a magyar és európai árak közötti szakadék mit sem változott, újabb 3 év lehetőséget kaptunk. Jövőre lejár a haladék is, és ha megnézzük, akkor szintén semmi nem változott. Vagyis a vészhelyzet nem változott, a moratórium mégis megszűnik. A kormány pedig úgy érzi, mindez rendben van.

A bolgár parlament döntése egy példa, amely arról szól, hogy egy tagállam igenis szembeszállhat Brüsszel akaratával. Bulgária ugyan később csatlakozott, így nekik még csupán az első 7 évük járt le, de mégis beszédes az Európai Bizottság részéről a bolgár parlament – három helyett hat éves moratórium meghosszabbításról szóló – 70%-os támogatottságú döntése miatti hatalmas felháborodás. Bulgária ugyanis az esetleges hosszabbításról nem Brüsszellel kezdett egyezkedni, hanem egyszerűen hozott egy ilyen törvényt, és bejelentette, hogy az uniós szankciókkal is kész szembenézni, hogy megvédje az igazát. Magyarországon is erre lenne szükség, és ezt a határozottságot csak a Jobbik képes vállalni.

A kormány az általa megalkotott földtörvény erejére szokott hivatkozni, amelyről Orbán Viktor maga mondta el többször, hogy azt az EU legerősebb példáiból, az osztrák, a francia és a dán minta alapján alkották meg. Ez sem igaz teljesen. A rendszer egyik kulcselemét jelentő földvédelmi bizottságok – érthető módon – a saját szűkebb csoportérdeket és nem kizárhatóan  egyéni érdekeket is képviselhetnek. A magyar föld magyar tulajdonban tartása állami szuverenitásunk alapja, nemzetsrtatégiai elsődleges ügy, így ezt nem bízhatjuk helyi bizottságokra. Törvényben kell garantálni.

De egyébként is, mi a garancia arra, hogy ami Nyugat-Európában működik, az nálunk is fog? Semmi. Mennyiben vethető össze a francia, az osztrák és a dán gazdatársadalommal a hazai? Semennyire. Mennyire hasonlít a tőkeerejük, a versenyképességük, a piacszerzési lehetőségeik? Semennyire. Mennyiben sikerült felzárkóztatni az ottani földárakhoz a hazait? Semennyire. Összességében kimondhatjuk: a kormány politikája nem védte meg a földet. Azt csupán imitálta. Leleplező, hogy amikor a kormány felszólal, soha nem mondja ki, hogy a külföldi tulajdonszerzés ellen küzd. Rendre úgy fogalmaz, hogy a spekulánsokat fogja kizárni. Hogy ez így van-e? Alig hihető, de amit észre kell venni: nekünk nem csupán a spekulánsokkal van bajunk. Az nekünk a minimum és nem a végcél, hogy ne legyen a föld esetén spekuláció, akár hazai, akár idegen.

Mi egyértelműen tiltani akarjuk a külföldi tulajdonszerzést is, még akkor is, ha az önmagában nem spekulatív. A magyar föld magyar kézben tartása ugyanis nemzetstratégiai érdek, amit bármi áron kötelességünk érvényesíteni. Egy nemzeti kormány erről nem mondhat le, hanem Alaptörvényben mondja ki, és ha kell, akkor harcol érte. Gazdasági szabadságharcot vív. Mi ezt vállaljuk, és nem csak szavakban.

Végül fontos hangsúlyozni, hogy amikor földvédelemről beszélünk, akkor nem csupán a külföldi tulajdonszerzés megakadályozását tekintjük feladatunknak, hanem a latin-amerikai típusú, a monokultúrás, oligarchák által uralt, kevés munkaerőt foglalkoztató nagybirtokrendszer kialakulásának megakadályozását is. A Jobbik a versenyképes családi gazdaságokra épülő földbirtokszerkezetet tartja követendő célnak.

10 lépéssel megoldjuk!

1. Hosszabbítás. A moratórium meghosszabbítása csupán tüneti, de a jelenlegi sürgető helyzetben a leendő Jobbik-kormány első lépése lesz, akár Brüsszellel együtt, akár annak ellenére. Erre az időnyerésre azért van szükségünk, hogy a jelenlegi kaotikus helyett megnyugtató módon tudjuk rendezni a földkérdést.

2. Alaptörvény. A következő országgyűlésnek az alaptörvényben kell rögzítenie, hogy a magyar föld csak a magyar állam, magyar önkormányzat vagy magyar természetes személy tulajdona lehet.

3. Módosítás. Amennyiben az alaptörvényben rögzítettük a magyarság akaratát, szükséges, hogy azt Brüsszellel elfogadtassuk, vagyis a csatlakozási szerződésünket módosítsuk. Itt jelezni kell az EU felé, hogy Magyarország számára ez olyan jelentőségű stratégiai kérdés, amelyért a legvégsőkig küzdeni fogunk, akár a közösségből való kilépés vagy távozás árán is.

4. Védelem. Olyan földvédelmi törvényi szabályozást kell bevezetni, amely kizárja a földdel kapcsolatos spekulációt, vagyis rögzíti a földhasználat élelmiszertermelő, élelmezésbiztonságot nyújtó rendeltetését.

5. Elszámoltatás. A különféle földdel kapcsolatos visszaélések összegyűjtése, nyilvánosságra hozatala, a szükséges intézkedések elindítása, és a hazai földbárók elszámoltatása.

6. Juttatás. A közcélú és közérdekű feltételekhez kötött földjuttatás (a tartós földhasználat) célja a birtokszerkezet javítása, az élelmezésbiztonság megteremtése, a népességzuhanás megállítása, a saját munkán alapuló családi gazdálkodás létalapjának, a vidék és a társadalom életminőségének a szolgálata.

7. Kizárás. Az alaptörvényben alkotmányos államcélként rögzíteni kell a nagybirtokrendszer kizárását.

8. Üzemszabályozás. Megerősítjük az államnak a mezőgazdasági üzemszabályozás rendeltetése és a rendezőelve melletti elkötelezettségét. Ami az „egy tulajdonos egy üzem” alapelvét jelenti, és az üzem térmértékének maximumát azon a szinten, amely egy átlagos magyar család megélhetését biztosítja. Ez ma 50-200 hektár (az alsó érték intenzív növénytermesztés, fóliázás esetén kisebb is lehet). Végül rögzíteni kell, hogy aki a nemzeti tulajdon részét képező magyar termőföld egy darabját birtokolja az a lehető legmagasabb számú munkahely teremtésére is kötelezett maga, családja vagy alkalmazottai részére. Ez ma reálisan – földminőségtől és kultúrától függően – átlagosan 5-25 hektár (fóliázásnál 0,5 hektár, szántóföldi kultúránál vagy legeltetésnél 25 hektár fölött).

9. Felszámolás. A zsebszerződések alapján a külföldi használatba vett földek ügyeinek felgöngyölítése, a telekkönyvi átírások megakadályozása, és a törvényes állapotok visszaállítása.

10. Tiltás. Érvényesíteni fogjuk az ingatlanfejlesztés két évtizede során kialakított, jogellenes, külföldi földtulajdonszerzést leplező tőkeberuházási gyakorlatának tiltását. Ilyenkor az történt, hogy az állam vagy az önkormányzat a külföldi tőkeberuházókkal adásvételt kötött a termőföldből e célra kivont és ingatlanná átminősített földrészlet tulajdonjogának az átruházására.

jobbik.hu – szebbjovo.hu