Az amerikai védelmi miniszter Tallinnban tett látogatása során bejelentette, hogy mintegy 250 harckocsit, egyéb nehéz haditechnikai eszközöket fognak kihelyezni több országba, a Baltikumtól egészen a Balkán-félszigetig.

amerikai-tankok-Németország-hidfo.ru_Ashton Carter keddi bejelentése szerint a közép- és kelet-európai NATO-országok mind beleegyezésüket adták az erre vonatkozó tervekhez. Az amerikai páncélos haderő Észtországba, Lettországba, Litvániába, Bulgáriába, Romániába és Lengyelországba vonul be. Az orosz Szputnyik hírügynökség szerint viszont hét országba vonulnak be az amerikai páncélosok, így felmerül annak lehetősége, hogy van olyan ország, ahol a közvéleményt nem tájékoztatják erről, vagy a kormány nem adta beleegyezését, de nincs elég mozgástere nemet mondani.

amerikai-tankok-CNN-hidfo.ru_Szlovákia és Magyarország láthatóan része az Oroszország felé felfejlődő frontnak, így fel kell tennünk a kérdést, hogy mi a két kormány hivatalos állásfoglalása az amerikaiak bevonulásával kapcsolatban. Hazánkban már számos alkalommal láthatóak voltak az amerikai hadsereg páncélosai. Március 14-én Tatabányán készült képi anyag tanúsította, hogy az amerikai hadsereg Stryker lövészpáncélosait vasúti úton szállítják, Magyarországon keresztül. Bár egyáltalán nem biztos, hogy a páncélosok elhagyták az országot, az ügy majdhogynem visszhang nélkül maradt a magyarországi sajtóban. Június 9-én szintén képi anyag bizonyította, hogy egy NATO-konvoj átlépte az ukrán határt: Záhonynál az amerikai hadsereg HEMTT taktikai teherjárművei, Humvee terepjárók léptek be Ukrajna területére; a hivatalos magyarázat szerint egy hadgyakorlatra, és vissza is térnek majd.

A fent említett országok esetében a vezető politikusok kiszolgálják az amerikaiak háborús készülődését, és ők maguk kérték az amerikai haderő bevonulását. Magyarországon azonban a politikai elit megosztott az amerikaiak tevékenységét illetően. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint katonai és gazdasági téren felhőtlen az együttműködés Washingtonnal, csak politikai kérdésekben adódnak ellentétek. A legnagyobb ellenzéki párt ugyanakkor nem támogatja a háborús készülődést; Mirkóczki Ádám, a Jobbik szóvivője kedden sajtótájékoztatón számolt be a párt álláspontjáról, miszerint nem szabad engedni az atlantisták minden követelésének, és csak veszélyt hoz ránk az amerikaiak térségi tevékenysége.

Mirkóczki szerint az Egyesült Államok provokációkat követ el, destabilizálja a térséget, és újra hidegháborús viszonyokat alakít ki. A Jobbik mostanra a legnagyobb ellenzéki párttá nőtte ki magát, így az amerikaiak tevékenysége egy újabb, súlyos megosztó tényezővé válhat Magyarországon, ha a kormány nyílt állásfoglalást tesz a háborús készülődés mellett. Az amerikaiak térségi tevékenységének veszélyeivel azonban több európai országban, a legkülönbözőbb politikai pártok tisztában vannak, emiatt az sem mondható, hogy a háborús készülődés elutasítása általánosságban vett Amerika-ellenesség lenne, ami csak a jobboldali pártok sajátossága. Németországban Sahra Wagenknecht, a Die Linke képviselője nyíltan beszélt arról, hogy Washington a NATO szervezetét használja fel saját geopolitikai céljainak megvalósítására, és a NATO az amerikai terjeszkedés gépezeteként működik. Mirkóczki szintén kijelentette, hogy a NATO mára csak papíron védelmi szövetség, a gyakorlatban – amerikai nyomásra – agresszorként és terjeszkedő hatalomként viselkedik.

Az amerikai páncélosok bevonulása ugyanakkor egyre inkább a megszállás jegyeit mutatja. Ahogy a világháború esetén, most is jelen vannak kollaboráns kormányok a nagyhatalommal szemben védtelen, kiszolgáltatott országokban, melyek “önként kérik” az idegen csapatok bevonulását. A fővonalú sajtó eközben ellenségkép-gyártással alátámasztja az idegen csapatok jelenlétének szükségességét (ez az ellenségkép Oroszország). Ashton Carter bejelentése nem sokkal követte azt a nyilatkozatot, ami egyértelművé tette, hogy az Egyesült Államok újabb ötezer katonát és vadászrepülőgépeket helyez ki a balti országokba. Eközben az is láthatóvá vált, hogy az USA Európa légterének egészét ellenőrzése alá akarja vonni; folyamatban vannak a tárgyalások a Visegrádi Négyek légtérvédelmének egyesítéséről, ami valami érthetetlen módon szintén azt jelentené, hogy a négy országban – Magyarországon is – amerikai vadászrepülőgépek állomásoznának. Bár Dr. Benkő Tibor vezérezredes, Honvéd Vezérkari főnök következetesen tagadta, hogy a Gripen vadászrepülőgépekkel kapcsolatos technikai hibák közt összefüggés lenne, a sajtó ezeket az eseteket használja fel annak deklarálására, hogy Magyarország képtelen megvédeni saját légterét. A logikai láncolat következő lépése lenne annak deklarálása, hogy valakinek a segítségére nagy szükség van.

Siklósi Péter, a Honvédelmi Minisztérium védelempolitikáért és védelmi tervezésért felelős helyettes államtitkára kedden kijelentette, szerinte “logikus lépés lenne”, ha az amerikai harckocsikat Magyarországon tárolnák, hogy “ne kelljen azokat ide-oda szállítgatni”. Így továbbra is fennáll annak lehetősége, hogy Magyarországra is bevonulnak az amerikaiak, és ehhez – külső ellenségképre hivatkozva – az ország vezetőinek egy része beleegyezését adja.

(Hídfő.ru nyomán)