Egész nap Bérletes Fiú esete jön velem szemben a világhálón. Nem is csoda, hiszen ennyire szimbolikus példát nem statuált mostanában a Kedves Vezető rendszere. Ha valaki harminc év múlva tudni akarja majd, miért volt elviselhetetlenül fojtogató Orbán alatt létezni a kétezer-tízes években, elég lesz ezt az egy történetet elolvasnia.

Bérletes Fiú becsületes magyar állampolgárként csupán annyit tett, hogy közölte a BKK-val: baj van. Az általuk megálmodott online rendszer nem úgy működik, ahogy azt a megalkotói eltervezték. Bérletet akart venni, és ez 50 forintért is sikerült neki.

Még egyszer leírom, más szavakkal, hogy teljesen egyértelmű legyen: egy 18 éves fiú felhívta a Budapesti Közlekedési Központ figyelmét, miszerint a rendszerük lehetővé teszi akár 50 forintért a bérlet megvásárlását.

Ez körülbelül olyan, mintha odamennék egy laktanyához, és közölném az ügyeletes tiszttel, hogy van a kerítésen egy elég nagy rés, amelyen nemhogy emberek, de akár harckocsik is be tudnak haladni a létesítmény területére.

Mi történt ezután? Megkeresték a fiút, és megköszönték neki a segítséget?

Na nem, ilyesmi Orbanisztánban nem történhet meg. Bérletes Fiú azonnal gyanúsított lett, most őt vegzálják a rendőrök, egyes hírportálok szerint hajnalban rátörték az ajtót, úgy vitték el bilincsben.

Nem vagyok társadalomtudós, sem politológus. De még megvan a józan eszem, és vannak emlékeim a Kádár-rendszerből. Azt gondolom, ez az eset a lényegét tekintve nagyon sokban hasonlít arra, amikor Mathias Rust, a 17 éves német fiatalember (akkor még nyugat-német fiatalember) a kisrepülőgépével landolt Moszkvában, a Vörös téren, 1987-ben.

Mathias Rust a moszkvai Vörös téren

A Vörös tér és főleg a Kreml akkori urai úgy gondolták, hogy a hatalmuk mindörökké tart. Feléjük kritikát megfogalmazni nem volt szabad. A szocialista rendszert mindenek fölött állónak hirdették, kételkedni benne nem volt megengedett. A sajtójuk ennek a rendszernek csupán az eredményeit közölte, de azt aztán harsogva, és soha meg sem említett semmiféle olyan tényt vagy véleményt, amely egy kicsit is különbözött a központi direktívától.

Nem ismerős?

Aztán egyszer csak Mathias Rust gépe leszállt a Vörös téren. Fejek hullottak akkor a szovjet légvédelemnél, és azt gondolták, ezzel minden rendben is van, de mindez nem tudta megakadályozni azt, hogy az emberek végre tisztán lássanak, és felfogják, hogy a szovjet rendszer nem mindenható.

Mint ahogy az Orbán-rendszer sem.

Jövőre meg kell döntenünk ezt a felfuvalkodott, embertelen, a valóságtól távol élő rezsimet, és ami a legfontosabb, fillérre el kell számoltatnunk a szereplőit. Így rakjuk le majd egy új Magyarország alapjait.

Bogdán Szabolcs