Ben Hodges amerikai altábornagy szerint a NATO túl nagyra nőtt, emiatt már nem tud kellő hatékonysággal működni; a katonai szövetség mindössze hét napig húzná egy valós válsághelyzetben.

Ben Hodges altábornagy

Ben Hodges altábornagy

Az altábornagy az Association of the US Army éves konferenciáján felszólalva azt mondta, komoly aggodalmak merülnek fel a NATO-tagállamok fegyveres erőivel kapcsolatban, és az is kérdéses, hogy a NATO mint katonai szövetség egyáltalán alkalmas lenne-e egy kiterjedt háború megvívására. Ben Hodges szerint a NATO hatékonyságát számos tényező csökkenti, melyek összeadódva a katonai gépezet egészét diszfunkcionálissá teszik.

A konferencián felszólalva Hodges azt mondta, a NATO működésével kapcsolatban olyan problémák merülnek fel, amire az állampolgárok nem is gondolnának, hogy a gyakorlatban megtörténhet. Példaként azt említette, hogy a német és az amerikai hadsereg máig inkompatibilis üzemanyag-utántöltési rendszereket használ. Emiatt, ha egy német dandár kifogy az üzemanyagból, egy közeli amerikai töltőállomás csak komoly problémák árán tudna segítséget nyújtani. “Képesnek kellene lennünk az amerikai csővéget beleilleszteni a szövetség összes létező járművébe, de sajnos ma ezt nem tudjuk megtenni.” A NATO-tagállamok harcjárművei esetében még az üzemanyag-utánpótlás sem egységes standard szerint történik. “Létezik egy univerzális NATO-adapter az utántöltéshez, de ezt mindössze a franciák és az amerikaiak használják.” – mondta. Hodges szerint ebben az a legaggasztóbb, hogy

ez a probléma több mint 40 éve ismert, de a NATO ennyi idő alatt nem tudta megoldani.

A NATO-tagállamok fegyveres erői emellett nem rendelkeznek egy egységesen használt rádióval sem, ami megfelelően titkosított, védelmet nyújt az aktív zavarással szemben, emellett rendszeresítve lenne minden tagállamban. A NATO mindössze az utóbbi évek során kezdett foglakozni ezzel a problémával, és jelenleg áll fejlesztés alatt egy ilyen standard NATO-rádió.

Hodges szerint azonban a NATO kifutott az időből, mert ezek mind olyan problémák, amelyeket az elmúlt évtizedek során kellett volna megoldani. Ma egyre többet hallani egy újabb nagy háború lehetőségéről, és miközben a NATO megpróbál “erőt felmutatni” a világ számos régiójában, az altábornagy szerint az is megkérdőjelezhető, hogy egyáltalán mint katonai szövetség alkalmas lenne-e egy háború megvívására.

Jörg Vollmer német vezérkari főnök szintén arról beszélt, hogy miközben a NATO immár nyíltan ellenségként tekint Oroszországra, az orosz fegyveres erők soraiban egyszerűen ismeretlenek azok az interoperabilitási problémák, melyek a NATO-erőket teljesen megbénítanák egy kiterjedt háború esetén.

“Ők mind egy nyelvet beszélnek, ugyanazt a doktrínát használják, ugyanazt a rádiót használják, és egységes a felszerelésük.” – mondta.

Vollmer azonban azt is kijelentette, hogy a NATO-tagállamok az utóbbi évtizedek során számos, a legalapvetőbbek közé sorolható harci készséget veszítettek el – példaként említette, hogy ma a NATO már nem tudna gyorsan hidakat létrehozni, ha az oroszok stratégiai helyeken lerobbantanak néhány hidat, hogy ezzel hátráltassák a NATO-erők előrenyomulását. Szerinte a NATO újra meg kell tanulja a háború megvívásához szükséges legalapvetőbb készségeket, és ez “időt fog igényelni”.

Vollmer emellett azt is elmondta, hogy a NATO-tagállamok ma értenek ugyan az útszéli aknamentesítéshez, de azzal kapcsolatban semmilyen saját tapasztalattal nem rendelkeznek, hogy ha ők maguk kellene aknamezőt létrehozzanak. Hodges szerint ezek a problémák önmagukban nem tűnnek jelentősnek, de összeadódva lebénítanák a NATO háborús gépezetét, és a katonai szövetség nem bírná hét napnál tovább egy újabb nagy háború esetén.

Magyarország egy 1997-ben, 49,24%-os részvételi arány mellett tartott népszavazást követően csatlakozott a NATO-hoz. Azóta az önálló magyar honvédséget szó szerint lebontották, mert az atlantista politikusok szerint a katonai szövetség meg tud minket védeni egy háború esetén.

hidfo.ru nyomán