A kelet-ázsiai ország Nemzetközi Valutaalapban (IMF) való erőteljesebb szerepvállalása az elmúlt hónapok gyakori sajtótémáinak egyike Kínában. A kérdést a rádió szerint legutóbb a hét elején a kínai miniszterelnök, Li Ko-csiang is felvetette a Kínában tartózkodó amerikai pénzügyminiszternek, Jacob Lewnek. Li úgy fogalmazott, reméli, az Egyesült Államok támogatja az IMF minél előbbi reformját, mellyel Kínának – és a többi feltörekvő gazdaságnak – a mostaninál nagyobb beleszólást engedne a szervezet működésébe. A Kínát a második legnagyobb súlyú szereplővé emelő reformot az USA kongresszusa blokkolja, s egyelőre bizonytalan, az mikor valósulhat meg. A kínai miniszterelnök Lew látogatása kapcsán azt is megjegyezte, számít Washington támogatására azt illetően, hogy a jüan bekerüljön a speciális lehívási jogok (SDR) nevet viselő valutakosarába, mely a nemzetközi szervezet tagjai által használható tartalék és hitelezési eszközként szolgál. A kosár a legjelentősebb nemzetközileg használt valutákat egyesíti, a dollár, az euró, a japán jen és az angol font sterling tartozik bele, súlyuk szerint ebben a sorrendben. A valuták súlyát az IMF ötévente vizsgálja felül, a következő ilyen felülvizsgálat idén lesz, a jüan belefoglalásáról – melyről a tárgyalások hírét a kínai központi bank március közepén megerősítette – már akár a következő hónapokban is döntés születhet. A reform elmaradása az IMF hírnevét és legalitását is veszélyezteti, melynek funciójából fakadóan lépést kell tartania a világgazdaság változásaival – fogalmazott korábban a kínai külügyminisztérium. A reform mellett állt ki maga a valutaalap vezetője, Christine Lagarde is ehavi sanghaji látogatásán – jegyzi meg a rádió riportja. A devizakereskedelem fő szervét vezető Li Kang a kérdéssel kapcsolatosan úgy fogalmazott, Kína és a feltörekvő országok jóval reprezentatívabbá válnának a reformmal, de ugyanígy magának az SDR-nek valós gazdasági állapotokat tükröző voltát is szolgálná.
(MTI)