A romániai Országos Statisztikai Hivatal adatai szerint a székelyföldi Hargita megyében a legalacsonyabb az átlagkereset Romániában.

A Hargita megyei Statisztikai Hivatal illetékese által az MTI rendelkezésére bocsátott összehasonlító adatok a 2013 október végi állapotot tükrözik. Míg országos szinten Romániában 2232 lej (148 338 forint) volt a bruttó átlagkereset, és 1615 lej (107 332 forint) a nettó átlagkereset, a Hargita megyei adatok ennél lényegesen alacsonyabbak. A székelyföldi megyében a nettó átlagkereset csak 1097 lejt (72 906 forint) tett ki.

A másik két székelyföldi megye a középmezőnyben helyezkedik el a keresetek rangsorában. Maros megyében 1352 lej, Kovászna megyében pedig 1257 lej az átlagos nettókereset. Érdekes különbség, hogy míg Hargita megyében a mező- és erdőgazdálkodási szektorban jegyezték a magasabb jövedelmeket, és az ipari illetve a szolgáltatási szektorban az alacsonyabbakat, Kovászna és Maros megyében éppen a mező- és erdőgazdálkodási szektorban voltak a legalacsonyabbak a jövedelmek.

A keresetek rangsorában a jelentős magyar lakosságot is számláló partiumi megyék is a középmezőnybe esnek.Bihar megyét – ahol mindössze 1194 lej (79 353 forint) a nettó átlagkereset – Maros és Kovászna megye is megelőzi. Meglepő adat az is, hogy Szilágyban magasabb az átlagkereset (1351 lej/89 787 forint), mint Szatmár megyében (1271 lej/84 470 forint).

A nettó jövedelmek rangsorában Bukarest vezet 2224 lejes átlaggal. Tőle jócskán leszakadva következik a fővárost körülvevő Ilfov megye 1875 lejjel, majd a rangsorban Kolozs (1769 lej/117 567 forint), Szeben (1746 lej/116 039 forint) és Temes megye (1614 lej/107 266 forint) következik.

A közelmúltban Klárik László, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Kovászna megyei szenátora figyelmeztetett a statisztikai adatok megtévesztő voltára. A szenátor szerint nem lehet a Székelyföldi szegénységre következtetni az itteni alacsony jövedelmekről szóló statisztikák alapján. Hozzátette: Kovászna, Hargita és Maros megye hangsúlyozottan vidéki jellegű, a kis mezőgazdasági farmok jelentős része pedig nem jelenik meg a makrogazdasági mutatókban. A politikus szerint a kereseti statisztikák a nagyobb mértékben urbanizált megyéknek kedveznek.

(MTI)