Bartha Elek elmondta: a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) után a Debreceni Egyetemet jelölték meg a legtöbben, összesen 8163-an az első helyen. A Szegedi Tudományegyetemet 7960, a Pécsi Tudományegyetemet 5779 továbbtanuló jelölte meg első helyként.
A DE tizennégy karára 14 362-en jelentkeztek, közülük 2379-en mesterképzésre – ismertette a rektorhelyettes.
A legtöbben az orvos- és egészségtudományok, a műszaki tudományok, a pedagógusképzés, az agrártudományok, a gazdaságtudományok vagy a bölcsészettudományok terén szeretnék megkezdeni felsőfokú tanulmányaikat, míg a karok közül a legtöbben a gazdaságtudományi, a bölcsészettudományi és a természettudományi karra jelentkeztek.
A legnépszerűbb debreceni szak az általános orvosi, ahova 1784-en jelentkeztek, de jelentős az érdeklődés az ápolás és betegellátás, az óvodapedagógus, a pszichológus, a gépészmérnök, a jogász és a fogorvos szak iránt is – sorolta Bartha Elek, megemlítve, hogy az idén négy új szakot – társadalmi tudományok alapképzés, vegyészmérnök mesterképzés, valamint erkölcs és etikatanár, valamint közösségi művelődés tanár osztatlan képzés – is indítanak Debrecenben.
Maticsák Sándor, a DE tanárképzési főigazgatója hozzátette: a bölcsészettudományi karon a magyar-történelem és az angol-történelem tanári szak a legnépszerűbb, de egyre többen választanak a bölcsész mellé természettudományi szakot: a matematika-angol, a földrajz-angol, a biológia-angol és az informatika-angol szakos tanárok jó eséllyel helyezkedhetnek majd el Debrecen kétnyelvű gimnáziumaiban.
A főigazgató elmondta azt is, hogy jövőre jelentkezhetnek utoljára osztott – alap- és mesterképzésre – tanári szakokon a hallgatók, utána teljesen megszűnik ez a forma, a tanárképzés csak osztatlan formában folytatódik a Debreceni Egyetemen.
Maticsák László megjegyezte: a tavalyi és az idei jelentkezéseket tekintve két év alatt negyven százalékkal nőtt Debrecenben a tanárképzésbe bekerült, illetve bekerülő hallgatók száma. Megítélése szerint a kétszakos tanárok jó elhelyezkedési lehetősége és a tanári életpályamodell bevezetése tette népszerűvé a tanárképzést.
(MTI)