A város több pontjáról érkezett lakossági megkeresések ösztönöztek arra, hogy a városi parkfenntartás működésének utánajárjak. Sokan beszélnek róla, szidják a fenntartót, hol okkal, hol ok nélkül, ám senki nem lát a kulisszák mögé.

A Városüzemeltetéstől kikért dokumentációt tüzetesen átnézve, azt összevetve szúrópróbaszerűen a valósággal, ami a legszembetűnőbb: a város nem rendelkezik megfelelő terület-kimutatással, amely pontosan meghatározná, hogy mennyi fűfelület, cserje, évelő, sövény található a fenntartott területeken. Adódik is egyből a kérdés: hogyan követik nyomon a területváltozásokat, és azok hogyan jelennek meg a terület-kimutatásokban? Erről készül-e feljegyzés, jegyzőkönyv, és ki és milyen alapon az új park fenntartója? Elég, ha a Nagyerdei Stadion és a Békás-tó környékére, Ady parkra, vagy a 2-es villamoshoz kapcsolódó parkfelületre gondolunk. Szintén a terület kimutatások hibája, hogy egy-egy területen belül utcák vannak kihagyva, illetve egy utca, több területben is szerepel.

Fűnyírás: A parkfenntartás egyik sarkalatos pontja, a fűnyírás. Ki ellenőrzi, hogy egy területen tényleg annyiszor van-e levágva a fű, ahányszor szükséges? Persze az időjárás is közrejátszik. Jó lenne tudni, hogy példának okáért az Epreskert lakótelepen, a Homokkerti felüljáró környékén, valamint a Panoráma úton valóban megtörténik-e annyi alkalommal a fűnyírás, ahányszor az szükséges. Az újrafüvesítésnek azonban nyoma nincs a kiemelt területen.

Cserjék: Az „A” kiemelt területen rengeteg cserje és talajtakaró pótlás szerepel. Idén én még nem láttam pótlást, de új cserjeágyakat alakítottak ki, a Kistemplomtól az állomás irányába, ám azt nem lehet tudni, hogy minek a terhére, vagy milyen forrásból. Ráadásul ezek egy része már ki is pusztult! Itt egy újabb kérdés merül föl: a cserjék, talajtakarók tavaszi ősz ásását, év közbeni kapálását, gyomlálását hogyan oldják meg, ha tavasszal vastagon leterítik mulccsal? Nagy valószínűséggel sehogy. Becslések szerint több millió forintot költenek a mulcs kiszórására, amely esztétikus egy ideig, de sokkal több kárt csinál, mint amennyi haszna van. Előnyeként említik, hogy nem hagyja kiszáradni a talajt és visszaszorítja a gyomokat. Ám a mulcs alatt – mivel nem lehet ásni, kapálni – a talaj betömörödik, nem jut levegőhöz, elsavasodik, eliszaposodik, tehát kipusztulnak a növények. Az évelő növények emellett nem is bírják a mulcsozást! A mulcsra fordított összeget tehát más hasznos dologra lehetne költeni, gondolok itt többek közt a fasorok öntözésére, lakótelepi cserjék telepítésre, növényápolásra.

Sövények: A belvárosban hasonló a sövények helyzete a cserjékhez, teleszórják mulccsal, és se tavaszi, se őszi ásás nem következik utána, a kapálásról már nem is beszélve. Megfullad a növény gyökere, és el kezd pusztulni.

Debrecenben, az Egyetem téren található Közép–Európa, de talán Európa legnagyobb egybefüggő gyertyán sövénye. A sövényt ifjítani és pótolni kellene, esetleg még a védetté nyilvánítást is megérdemelné, ám ha rövidesen nem történik beavatkozás, ez is az enyészeté lesz. A téren található gyöngyvessző cserje pedig egyszerűen katasztrofális állapotban van. Érdemes lenne ennek teljes cseréje. A Kossuth téren úgysem kell annyi növényt pótolni, talán érdemes lenne ide ültetni a növényeket.

Ha már az Egyetem térnél tartunk, említsük meg a szökőkút melletti növényeket. Dicséretes, hogy végre kicserélték a medence melletti tujákat, de hogy néznek ki azok a növények, amiket ültettek, és ki ápolja azokat? Ha már annyit költöttek a fák cseréjére, az már igazán elenyésző költség lett volna, hogy az elültetett fák környékét befüvesítik. Csak megy rá az öntöző, áll a víz a növények körül, és gusztustalan a látvány.

Virágfelületek: A műszaki tartalom tele van számszaki hibával, ami arra enged következtetni, hogy ennek készítőjének fogalma sincs, hogy hány m2 virágfelület van az adott területen! Az egy- és kétnyári növényfelületek nagysága össze van adva, holott ugyanabba az ágyásba kerülnek az egy- és kétnyári növények, csak más időpontban! A pályázati anyag előírja szárazságtűrő magyar egynyári növények használatát, ami nagyon dicséretes, viszont igencsak leszűkült a rendelkezésre álló növények használata. Lassan csak 4-5 faj látható és ezek színvariációi. Miért? Talán a termelő mindig kinyavalyogja, hogy mit nem akar termelni? Eltűnt a bazsalikom, a hegyi csucsor, a verbéna. Eltűntek a virágoszlopok, amelyek ha szépen vannak kivitelezve, és kellő gondoskodást kapnak, igencsak mutatósak.

Lassan időszerű lenne a virágágyak talajainak teljes cseréje is. Tavasszal ugyan kapnak valamennyi tápanyagot, de van olyan virágágy, ahol talán még soha nem volt kicserélve a talaj. Csoda, hogy így is díszítenek. A talajcsere elmaradása a talajban élő kórokozók és kártevők, esetleg a műtrágya felhalmozódásához vezet, ami a növények pusztulását fogja okozni! Hozzáteszem, véleményem szerint a mulcs árából meg lehetne oldani ezt a problémát.

Gyöngykavicsos felületek: Érdemes lenne apránként kiváltani a szilárd burkolattal, hiszen nehéz a fenntartása, sokba kerül a felújítása (Lesencetomajról lehet csak sárga gyöngykavicsot hozni), kellemetlen rajta a járás, porzik.

Szilárd burkolat: Főleg a főtéren, egy-egy gasztronómiai rendezvény után katasztrófális állapotok uralkodnak. A díszburkolat eredeti színe nem látszik a zsírfoltoktól és koromfoltoktól. Miért nem lehet úgy kiadni a területfoglalási engedélyeket, hogy a lacipecsenyések ugyanolyan tisztán adják át a burkolatot, ahogy átvették, esetleg fizessék ki a tisztítás költségét? Ilyen rendezvények után többen jelezték, hogy szemtanúi voltak annak, hogy a pecsenyések a használt olajat, zsírt, a cserjeágyásokba öntötték!

A másik „gyenge láncszem” a parkfenntartásban, a parkfák és parki sorfák fenntartása. Többször elkezdték már a parki fák és fasorok felmérését, de a végére értek-e már? Évek óta rengeteg száraz fa van a városban. Ezek miért nem kerülnek kivágásra? Hogyan vannak ütemezve a parki fák és fasorok metszései?

Sok helyen beláthatatlanok a kereszteződések, jelzőtáblák és jelzőlámpák is. Ki ellenőrzi a veztékek alatti fák metszését? Katasztrófa, ahogyan ezeket a munkákat végzik! Az rendben van, hogy a vezeték üzemeltetője viseli a gallyazás költségét, de szakemberrel végezteti e a munkákat? Nyilván csak annyit fizet gallyazásért ami feltétlen szükséges, az viszont gondolom, nem elég arra, hogy szakszerűség is legyen a munkában! A levágott nyesedék pedig hetekig vagy hónapokig nem kerül elszállításra, akadályozva ezzel az űrszelvény beláthatóságát és a közlekedést. Szinte a város teljes területén a szakszerűtlen gallyazások miatt fasorok váltak életveszélyessé! A vágási felületeket nem kezelik, azok bekorhadnak, és a legváratlanabb pillanatban szakadhatnak az úttestre, vagy a járókelőkre!

A másik, fákat érintő probléma a földben történő közműmunkák. Tudnak–e a Városüzemeltetésen ezekről a munkákról, és arról, hogy ezek milyen növényfelületeket érintenek? Csak a szerencsének köszönhető, hogy a Thomas Mann utcán kidőlt fa nem okozott tragédiát! A gyökerét láthatóan a közműmunkák során csonkították olyan mértékben, hogy az nem bírta tovább a rögzítést, és kidőlt!

Fapótlások: Az elmúlt években látványos fasortelepítéseket végeztek, de vajon milyen forrásból? Miért nem gondoskodak az elültetett fák öntözéséről és egyéb szükséges gondozásról, úgy mint fatányérozás, öntözés, tápanyagpótlás törzs-sarjazás? Több olyan fasor van, ami teljesen kipusztult és újra kellett telepíteni, többek között a Laktanya utcai fasort és a Mikepércsi út kivezető szakaszát. Az Epreskert és Mikepércsi út sarkon a 9 db elültetett fából 1 db még éppen hogy él.

Hulladékgyűjtők: Szerepel új hulladékgyűjtő kihelyezése. De hogyan történik az új hulladékgyűjtő ürítése? Az nem jelenik meg plusszként a műszaki tartalomban, hasonlóan az elültetett fákhoz.

Hogyan működik a lakótelepi bérházak és egyéb intézmények környékének, illetve a felüljárók rézsüjének rendbentartása? Sok helyen látható (pl. Tócóskert, Újkert, Vénkert) hogy az előkertek vagy rendben vannak vagy nem látszanak ki a gazból. Ezek rendbetételét ki ellenőrzi? Például, az emeletes garázs környéke az Újkertben, Homokkerti és Vágóhíd utcai felüljárók, vagy a Kenézy Kórház környéke. Igazán méltatlan egy ekkora egészségügyi intézményhez az a katasztrófális állapot, ami a parkolója környékét jellemzi!
Ez csak néhány kiragadott példa, ami igencsak szembetűnik még annak is aki nem szakavatott!
Összességében a város igen csalk elhanyagolt képet mutat. Olyan mint Columbo felesége: mindig beszélnek róla, de igazán nem látjuk az eredményt. A parkoknál a gondozottság nem látszik. Ha csak a Kassai úton a Campus előtti szakaszt nézzük, vagy végigmegyünk a Wesselényi utcán, kiszáradt fák, leszakadt faágak, a felüljáró rézsüje tele száraz bokorral, a kaszálék otthagyva a rézsün, a belső oldala a rézsünek le sincs kaszálva, tele van száraz fával, a virágzó sövény tele idegen növényekkel. Ha valaki csak átutazik a városon (4-es főút) ezt a képet látja.

Dehusz: Másik városképet rondító „látványoság” a Dehusz munkája. Nem az ott dolgozók munkáját becsméreljük, hanem a szervezetlenséget és az összegyűjtött hulladékok „ottfelejtését”. Hetekig látni egy-egy zsák kupacot, amit előbb-utóbb megbontanak a hajléktalanok vagy kóbor kutyák, és rögtön semmi látszatja a dolgozók munkájának. Esetleg össze kellene hangolni a fenntartó és a Dehusz munkáját, illetve az összegyűjtött hulladék időben történő elszállítását! Ám újabb kérdésként merül föl, hogy a Dehusz által kaszált területek rendben tartása hogyan történik? Ebbe is lehetne esetleg valami rendszert és alaposságot vinni, a levágott füvet össze kellene gyűjteni és el kellene szállítani.

Egyébként miért nem lehet értelmes munkát adni a közhasznú munkásoknak? Rengeteg olyan munka van, amit el tudnának végezni, a fenntartó műszaki tervéből pedig ki van húzva! Ja, hogy azt meg kellene szervezni? Le kellene ülni átbeszélni? Szakembert kellene biztosítani? A keletkezett anyagokat el kellene szállítani? Ja, ezzel csak a baj lenne és munka?! Ha értelmes munkát kapnának, talán még sikerélményük is lenne, ha már erre a munkára kényszerültek.

JAVASLATOK:

• Mivel jövő év végén lejár a parkfenntartási szerződés, el kellene kezdeni a területkimutatások pontosítását mind az alkotó növényfelület mérete, mind az utcajegyzék terén.

• A fenntartási munkákat érdemes lenne évre lebontani, így könnyebben ellenőrízhető az adott területen elvégzendő munka, illetve konkrét területeteket lehetne meghatározni például metszéseknél adott évre, és nem kellene olyanokat beleírni, hogy „a terület 25%-50%-án” kell elvégezni munkákat. Az éves lebontással követhető lenne a hulladékgyűjtők ürítése is. Amit egyik évben kihelyeztek, azt következő évben ürítsék is ki. Hasonló a helyzet például az elültetett fákkal.

• Igen megtévesztőek egyes tételek, ahol fel van tüntetve az adott parkalkotó – például cserje – mennyisége, de a vele kapcsolatos munkák ki vannak nullázva. Ugyanez tapasztalható fordítva is, hogy a cserje mennyisége ki van nullázva. Akkor minek végigírni, hogy mit nem kell a nem lévő cserjével csinálni?

• Sürgősen be kellene fejezni a városi fák, (park és sorfa) mennyiségi és minőségi felmérését, akár szakirányú tanulmányokat végző egyetemisták bevonásával. Az AKSD-nél van egy fakataszter ami a nyolcvanas években készült, s talán mankónak megteszi.

• Le kellene szabályozni a közmű üzemeltető cégek által végzett bontási munkák parkfenntartását és -elsősorban – a fákat érintő munkálatait, a munkák felügyeletét a növénycsonkításokra és a terület helyreállításokra vonatkozóan. Nem egyszer tapasztalható ugyanis, hogy a munkák során kikerülő törmeléket ott felejtik, ami csúnya látvány, és balesetveszélyt jelent például fűnyíráskor, vagy éppen annyira csonkolják egy fa gyökerét, hogy az a legváratlanabb időben dől ki, akár tragédiát is okozva.

• Meg kell történnie az illegális hulladékok elszállításának, illetve meg kell akadályozni annak keletkezését többek között a Vígkedvű Mihály utca felüljáró melletti szakaszán, a Szoboszlói út – Keleti sor sarkán, a Mester és Kar utca sarkán, a Keletterv parkolójánál. Fölmerülhet a kérdés: ilyenkor hol van a Közterületfelügyelet?

• Össze kellene hangolni, a fenntartó és a Dehusz munkáját, illetve értelmes munkát kellene adni az embereknek, ahelyett, hogy nap mint nap ugyanazon a területen sétáltatnák a seprűjüket. Föl kellene osztani és ütemezni a város fenntartásba nem vont területeit is, ahol el kellene végezni a fűnyírást, gereblyézést, szemétszedést, a fák törzseiről a hajtások eltávolítását, és egyéb munkálatokat.

• Szigorúan ellenőrizni kell a parképítési munkákat és az azt követő fenntartásokat, garanciális pótlásokat. A Diószegi úti körforgalom csupa gaz. Ki a fenntartó, és ki volt a kivitelező, illetve kinek kellene azt rendben tartani? A 2-es villamos vonalán rengeteg a kiszáradt fa. Kinek kell a garanciális pótlást elvégezni, és mikor?

Talán ha az illetékesek leülnének egymással rendszeresen beszélni, egyeztetni, a szakképzett műszaki ellenőrök végezhetnék a dolgukat, minden oda kerülne, ahova való, újra elmondhatnánk, hogy „tiszta, virágos Debrecen”. Mert sajnos most csak egy romhalmaznak tűnik, természetesen az építkezések környékének figyelmen kívül hagyásával.

Ágoston Tibor
önkormányzati képviselő