Véleménye szerint ésszerű és életszerű, hogy a brüsszeli érveket ne egyértelműen befogadó állásponttal fogadja a kormány, hanem megpróbálják a magyar nemzeti érdekeket érvényesíteni. “Itt komoly vita várható, a jogászokra nagy szerep hárul” – fogalmazott. A kamara, mint köztestület, ha kell, nemzetközi vagy hazai szinten is fellép a földtörvény védelmében – jelezte. A hatályos jogszabály ugyanakkor némi módosításra szorul majd akkor is, ha az Európai Unió egyetlen ponton sem kötelezi Magyarországot a változtatásra – mondta Győrffy Balázs. Reményét fejezte ki, hogy a harc sikeres lesz, és a végeredménye mindenkit megnyugvással tölt el. Kitért arra, hogy tervben volt a kétharmados hozzájárulást igénylő jogszabály finomhangolása a mindennapi gyakorlat és észrevételek alapján. Szavai szerint az Európai Bizottság részéről érkezett megkeresés és a kötelezettségszegési eljárás előszobájában való ücsörgés arra késztette a kormányzatot, hogy ne nyúljon még a törvényhez, és várják meg a brüsszeli észrevételeket. Ezt követően lehet majd a változtatási szükségszerűségeket és az uniós kötelezettségeket “egy kalapban” átvezetni a jogszabályon – mondta.
Győrffy Balázs kiemelte: a termőföld mint természeti erőforrás a teljes nemzeti vagyon egynegyede, más vagyonnal ellentétben nem lehet gyarapítani, a szabályozása stratégiai kérdés. Emlékeztetett, hogy a tavaly április végén lejárt moratórium és az ehhez kapcsolódó jogalkotási kényszer nagy vihart keltett. Szavai szerint a 2014 május elsejével hatályba lépett jogszabály célja volt, hogy a helyben élők és valóban mezőgazdasággal foglakozók kapjanak lehetőséget a termőföld birtoklására és használatára. A szabályozással a fő motiváció a belföldi és külföldi spekuláció elleni fellépés volt, a hatályos törvény csak belföldi magánszemély számára biztosít földvásárlási lehetőséget, a földvásárlásra jogosultak köre érdemben szűkült a korábbi szabályozáshoz képest – mondta. Közölte, hogy a törvény fontos eleme a helyi földbizottságok megalakulása. Mivel azonban ezek nem alakultak meg, a NAK megyei igazgatóságai hagyják jóvá az adásvételeket a jogszabály előírásai alapján, ezek heti rendszerességgel üléseznek. A kamara igazgatóságai a települési agrárgazdasági bizottság véleményének figyelembevételével döntenek.
Győrffy Balázs elmondta: eddig 32 ezer adásvételi szerződés érkezett a NAK-hoz, a feladatot sikerrel ellátták, az adásvételek ideje nem hosszabbodott meg, minden esetben határidőn belül döntöttek.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) A birtokpolitikai mozgástérrel kapcsolatos bizonytalanságok hatásai az Európai Unió új tagállamainak szabályozására címmel rendezett tanácskozásán Szilágyi Ákos, a Miskolci Egyetem docense rámutatott: 2014 május elsejétől, a moratórium lejártával ki kellett alakítani az uniós jogrendnek megfelelő szabályozást. A legfontosabb jogi kereteket az unió elsődleges jogforrásai adják, ezek közül kiemelte a diszkrimináció tilalmát, a tőke szabad mozgását és a letelepedés szabadságát előíró irányelveket, ezeknek a tagállamoknak meg kell felelni. A tagállamok szabályozása sokféle, a jelenlegi magyar szabályozás alapvetően a mezőgazdasági földre koncentrál, a mezőgazdasági üzem kategória kidolgozása várat magára. A törvény a tulajdon használati kérdéseket rendezte, az öröklési kérdések nincsenek szabályozva – mondta.
Kurucz Mihály, az ELTE docense kitért arra, hogy Magyarország az EU tagjaként köteles betartani az uniós jogot, ennek megfelelően kell a saját belső szabályozását átalakítani. Ha ezt nem teszi, akkor a bizottság fellép a szerződésszegő állammal szemben, továbbá az állampolgárok is felvethetik az uniós jog sérelmét.
Korom Ágoston, az NKE tanársegédje szerint az európai birtokpolitika legnagyobb problémája az, hogy régebben csak a tőke szabad mozgásának kritériumait kellett alkalmazni, jelenleg viszont az összes gazdasági alapszabadság kritériumának kell megfelelni. Ez a tagállam szabályozási képességének drasztikus csökkenéséhez vezethet – fejtette ki. Az a baj, hogy nem tőke a föld – fogalmazott. Az európai gazdasági alkotmányosság az európai jogban elsőbbséget élvez a többi szerződéses rendelkezéssel szemben – mondta.
(MTI)