Az Alapjogokért Központ megvizsgálta a hazai, illetve az európai uniós menekültjog egyes részletszabályait. Arra a következtetésre jutottak, hogy a vonatkozó EU-s irányelvek lehetőséget adnak arra, hogy a tagállamok megalkossák a “biztonságos származási országok” listáját, valamint, hogy egyes esetekben gyorsított eljárást alkalmazzanak menekültügyekben.
Az Alapjogokért Központ álláspontja szerint az is felvethető, hogy az Országgyűlés szélesítse ki a menekültügyi őrizetre vonatkozó szabályozást.
Ugyanakkor, a várható fokozott ügyteher miatt szintén szükségessé válhat a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal személyi és fizikai infrastruktúrájának bővítése – teszik hozzá.
Arra is kitérnek, hogy az esetleges módosítások során a jogalkotónak figyelemmel kell lennie a vonatkozó ENSZ-egyezményekre, különös tekintettel a visszaküldés tilalmára, azaz ha a menekült üldöztetésnek van kitéve származási országában.
Emlékeztetnek arra, hogy az uniós jog tagállami szintre utalja a biztonságos származási országok listájának megalkotását, a magyar jogalkotó azonban ennek a kötelezettségének mindeddig nem tett eleget.
A lista megalkotásával átlátható feltételrendszert lehetne kialakítani azon országokról, amelyekből érkező menekültek kérelmét a hatóságok megtagadhatnák. Ehhez hasonlatosan a jogalkotó nem ültette még át a magyar jogrendbe az új EU-s irányelvek alapján lefolytatható gyorsított eljárás részletszabályait, illetve az őrizetben tartás szabályait is maguk határozhatják meg a tagállamok – közölte az Alapjogokért Központ.
(MTI)