Mínusz nyolc fokos fagyban tartott sajtótájékoztatóján a Nemzeti Múzeum előtt Novák Előd a sajtószabadság utolsó napjának nevezte december 31-ét. Elmondta: A Jobbik az Alkotmánybírósághoz fordul utólagos normakontrollért, ha ezt Schmitt Pál már nem tette meg, s bíznak benne, hogy soron kívül elbírálja azt a taláros testület.

Előre borítékolható módon Schmitt Pál köztársasági elnök aláírta a médiatörvényt is, teret és teljhatalmat adva így a Fidesznek. A rossz nyelvek szerint azért késett Schmitt aláírása, mert a vesszőhibákat javították a végleges szövegben.

Sajnálatos, hogy Schmitt Pál – ahogy korábban minden alkalommal – most sem érezte úgy, hogy az Alkotmánybíróságnak küldje a törvényt aláírás előtt, igazi jóbarátként ezt a törvényt is aláírta. Aláírta úgy, hogy mind a mai napig senki nem látta még a kész törvény szövegét. (A nap folyamán időközben megjelent Magyar Közlönyben már olvasható – a szerk.)

Novák Előd elmondta: A Jobbik az Alkotmánybírósághoz fordul utólagos normakontrollért, ha ezt Schmitt Pál már nem tette meg, s bíznak benne, hogy soron kívül elbírálja azt a taláros testület.

A Jobbik a sajtószabadság lábbal tiprása és a Fidesz teljhatalma miatt villámtüntetést szervez január 5-én, szerda este 18 órára a Magyar Rádió Bródy Sándor utcai bejáratához. A rövid tüntetésen gyertyákat helyezünk el a Rádió elé, ezért kérjük, mindenki, aki aggódik és tiltakozását fejezi ki a diktatórikus médiatörvénnyel kapcsolatban, hozzon magával mécsest vagy gyertyát. S mivel a márciusi 12 pont első passzusa a cenzúra eltörlését követeli, ezt demonstrálva kérünk mindenkit, tűzze ki magára a kokárdát és viselje egész januárban – mondta Novák Előd.

A sajtótájékoztatót stílszerűen a Nemzeti Múzeum lépcsői előtt tartotta, ahol 1848. március 15-én elhangzott a 12 pont, melynek egyike a cenzúra eltörlése.

Újságírói kérdésre, hogy a médiatanács tulajdonképpeni teljhatalmán kívül mi az, ami kifogásolható a médiatörvényben, a Jobbik alelnöke elmondta: egészen felháborító, hogy a korábbi, demokratikusabb gyakorlattal ellentétben egyetlen más párt sem kapott képviseletet a médiatanácsban. A Fidesz még azt is megtette, hogy a koalíciós partner KDNP-nek sem adott helyet a testületben. További aggodalomra ad okot, hogy a médiatestület adatszolgáltatási kötelezettséget rendel el az újságírókkal szemben, ami példátlan egy mai demokráciának nevezett rendszerben.

Arra a kérdésre, hogy miért van szükség a Jobbik beadványára is, hiszen az MSZP részéről Lendvai Ildikó már jelezte, hogy az Alkotmánybírósághoz fordulnak, a képviselő elmondta: előfordult már, hogy több párt külön-külön is az Alkotmánybírósághoz fordult, az pedig cinikus és egyenesen nevetséges, hogy Lendvai Ildikó, a korábbi cenzor emeli fel hangját a sajtószabadság mellett.

Novák Előd kitért a még meg sem született médiatörvény első „áldozataira”. A Kossuth Rádió 180 perc című műsorában Bogár Zsolt és Mong Attila szerkesztő egy héttel ezelőtt, a médiatörvény elfogadása után egy perces csönddel tiltakozott. Reggel hat óra után Mong Attila a következőt mondta: Az éjszaka az Országgyűlésben elfogadták az új médiatörvényt. Az érvényben lévő törvény s a rádió szabályzata szerint hírhez véleményt nem fűzhetek, ezért a szerkesztővel, Bogár Zsolttal egyetértésben most egy percig inkább csendben maradok. Az új médiatörvény miatt tehát a 180 percből – egy perc csend”

Másnap, december 23-án Gazsó L. Ferenc, a Kossuth Rádió főszerkesztője felelősségre vonási eljárást indított a két szerkesztő ellen. Egy héttel később Jászberényi Sándor újságíró ugyanebben a műsorban a két újságíró melletti szolidaritásaként egy perces némasággal kívánt demonstrálni, ám a műsorvezető ezt nem engedte neki, mire rövid vita után Jászberényi távozott a stúdióból.

barikad.hu