Asa Hutchinson kormányzó a jelek szerint annak hatására döntött így – pedig korábban kilátásba helyezte a törvény aláírását – hogy egy múlt héten Indianában elfogadott, hasonló törvény miatt országos vita bontakozott ki.
A jogszabállyal szemben foglalt állást több amerikai nagyvállalat, köztük az arkansas-i központú Wal-Mart és az Apple.
Hutchinson előtt egy nappal Mike Pence indianai kormányzó is elrendelte, hogy dolgozzák át az általa a múlt héten törvényerőre emelt, hasonló jogszabályt olyan szellemben, hogy az ne szolgálhasson jogalapul az azonos nemű párok hátrányos megkülönböztetéséhez.
Az amerikai vallásszabadság-védelmi törvények új hullámának ügye a jelek szerint téma lesz a 2016-os amerikai elnökválasztáson is. Hillary Clinton, aki a várakozások szerint a Demokrata Párt elnökjelölt-aspiránsa lesz, szerdán arra szólította fel Hutchinsont, hogy vétózza meg a jogszabályt, amely szerinte “ugyanúgy, mint az indianai törvény”, “túlmutat a vallás védelmén és igazságtalan diszkriminációt jelentene a leszbikusokkal, melegekkel, biszexuálisokkal és transzneműekkel szemben”.
Korábban az indianai törvényt a republikánusok olyan potenciális elnökjelölt-aspiránsai vették védelmükbe, mint Jeb Bush volt floridai és Rick Perry volt texasi kormányzó, Marco Rubio floridai és Ted Cruz texasi szenátor, valamint Bobby Jindal louisianai kormányzó. Több elemző megjegyezte ezzel kapcsolatban, hogy a párt nem tart lépést az idővel, mert az amerikai társadalom egyre nagyobb mértékben vállal szolidaritást a homoszexuálisokkal.
Noha az indianai botrány az arkansas-i törvényhozást nem gátolta meg a saját vallásszabadság-védelmi törvényének elfogadásában, Georgiában és Észak-Karolinában ez a folyamat elakadt. A jogszabályok kinyilvánított célja az, hogy megvédje a magánszemélyeket és a cégeket minden olyan tagállami és önkormányzati szabálytól és előírástól, amely súlyosan sérti hitbéli meggyőződésüket.
Az 1990-es évek kezdete óta szövetségi szinten (Bill Clinton elnöksége idején) és 20 tagállamban is elfogadtak már hasonló tartalmú jogszabályt, ám Indiana az első, amely azt követően hagyott jóvá ilyet, hogy az azonos neműek házassága több államban tavaly legálissá vált. A bírálók éppen ezért nevezték az ilyen frigyek elleni fellépésnek.
Az indianai és az arkansas-i törvény egyaránt lehetővé teszi azt is, hogy magánfelek a vallásszabadság elve alapján pereskedjenek egymással. Erre eddig csak Texasban volt lehetőség. A többi vallásszabadság-védelmi törvény alapvetően annak eszközéül szolgál, hogy elősegítse a magánszemélyek kormányzati intézményekkel szembeni jogorvoslatát, ha azok megsértik a vallásgyakorláshoz való, az amerikai alkotmány első kiegészítése által szavatolt jogukat.
(MTI)