Ez a dal 1956-ból datálódik, s a magyar forradalom és szabadságharc hőseinek, a pesti srácoknak állít emléket. A trieszti illetőségű FdG Trieste zenekar dalának azóta is hatalmas kultusza van Olaszországban, különösen a jobboldali érzelmű futballszurkolók énekelték és éneklik előszeretettel, mint antikommunista indulót. Több feldolgozása is napvilágot látott, nálunk például a Romantikus Erőszak zenekar jóvoltából.

Alább olvasható a teljes dalszöveg olaszul és magyar nyersfordításban is.

 
Avanti ragazzi di Buda
avanti ragazzi di Pest
studenti, braccianti, operai,
il sole non sorge piu` ad Est.

Abbiamo vegliato una notte
la notte dei cento e piu` mesi
sognando quei giorni d’ottobre,
quest’alba dei giovan’ungheresi.

Ricordo che avevi un moschetto
su portalo in piazza, ti aspetto,
nascosta tra i libri di scuola
anch’io portero` una pistola.

Sei giorni e sei notti di gloria
duro` questa nostra vittoria
ma al settimo sono arrivati
i russi con i carri armati.

I carri ci schiaccian le ossa,
nessuno ci viene in aiuto
il mondo e` rimasto a guardare
sull’orlo della fossa seduto.

Ragazza non dirlo a mia madre
non dirle che muoio stasera
ma dille che sto su in montagna
e che tornero` a primavera

Compagni noi siam condannati,
sconfitta e` la rivoluzione
fra poco saremo bendati
e messi davanti al plotone

Compagno il plotone gia` avanza,
gia` cadono il primo e il secondo
finita e` la nostra vacanza,
sepolto l’onore del mondo

Compagno riponi il fucile
torneranno a cantare le fonti
quel giorno serrate le file
e noi torneremo dai monti

Avanti ragazzi di Buda,
avanti ragazzi di Pest
studenti, braccianti e operai,
il sole non sorge piu` all’Est.


Előre budai srácok
előre pesti srácok
diákok, földművesek, munkások,
a nap nem kel fel többé keleten.

Száz éjszakát virrasztottunk át
és hónapokon át álmodtunk
azokról az októberi napokról,
a magyar fiatalok hajnaláról.

Emlékszem volt egy puskád,
lehoztad a térre, vártam rád,
a tankönyveim közé rejtve
én is hozok egy pisztolyt.

Hat dicsőséges nap és hat dicsőséges éjszaka
a győzelmünk idején
de a hetedik nap megérkeztek
az oroszok a harckocsikkal.

A tankok összetörték a csontokat,
senki nem hozott segítséget
a világ csak figyelt
az árok szélén ülve.

Leány, ne mondd el édesanyámnak
ne mondd el neki, hogy ma este meghalok
de mondd neki, hogy a hegyekben vagyok
és hogy tavasszal visszatérek.

A bajtársaimmal elítéltek vagyunk,
elveszett a forradalmunk,
nemsokára megkötöznek
és a kivégzőosztag elé állítanak minket.

A bajtársaim már az osztag előtt állnak,
elesik az első, a második,
végetért a szabadságunk
eltemetve a világ becsülete.

A bajtársak elrejtik a fegyvereket
majd visszatérnek énekelve az indulókat,
azon a napon, amikor felsorakozunk,
és visszatérünk a hegyekből.

Előre budai srácok
előre pesti srácok
diákok, földművesek, munkások,
a nap nem kel fel többé keleten.


A dal 2006-ban, a forradalom 50. évfordulóján Olaszország-szerte népszerűvé vált, elsősorban a futballszurkolók között:

 
szebbjovo.hu