Az Erdély és a Román Királyság egyesülését követelő Gyulafehérvári Nyilatkozat kimondta, hogy az egyesülés nyomán létrejövő új román állam az együtt élő népeknek teljes nemzeti szabadságot biztosít, lehetővé teszi, hogy oktatásukat, közigazgatásukat és bíráskodásukat anyanyelvükön maguk gyakorolják saját képviselőik által, és számarányuknak megfelelően az ország törvényhozásában és kormányzatában is helyet kapjanak.
“Nem várhatják el, hogy lojális polgárai legyünk az országnak, amíg nem érezzük magunkat egyenrangúnak” – idézte a Krónika Biró Zsoltot, az MPP elnökét, aki csütörtökön egy sajtóértekezleten beszélt a csíkszeredai megmozdulásról. A politikus szerint az Európai Unióban számos tagállam kisebbségei alaptörvényben szavatolt autonóm közösségekben élnek, ezért az erdélyi magyarság sem kér többet, csak azt, ami az EU-ban természetes. A csíkszerdai demonstrációról a szervezők már egyeztettek a történelmi egyházak vezetőivel, más politikai szervezetekkel és a csíkszéki Székely Nemzeti Tanáccsal is.
“A megmozduláson nem lesznek politikai beszédek. Kulturális műsor lesz, illetve felelevenítjük az 1918-ban elhangzott nyilatkozatot” – számolt be Biró. Hozzátette, a tiltakozás során új petíciót olvasnak fel, amelyben az új bukaresti kormányt akarják megszólítani.
Tavaly Sepsiszentgyörgyön rendezett hasonló demonstrációt az MPP, amelynek szónokai arra emlékeztették Bukarestet, hogy az 1918 december elsején elfogadott Gyulafehérvári Nyilatkozatból csakaz Erdély és a Román Királyság egyesülését kimondó rész került be az alkotmányba, és beváltatlanok maradtak azok a cikkelyek, amelyekben a románság autonómiát ígért az Erdélyben élő népeknek.
December elseje Románia nemzeti ünnepe.
(MTI)