Negyvenhat alkotó – köztük például Csontváry Kosztka Tivadar, Fényes Adolf és Mednyánszky László – csaknem százötven műve látható az Alföld – Történetek kétszáz év magyar képzőművészetéből című tárlaton, amely szombaton nyílt meg a debreceni Modemben, a Modern és Kortárs Művészeti Központban.

A kiállítás az ország legnagyobb tájegysége, az Alföld és a képzőművészet kapcsolatából mutat be fejezeteket. A különleges festményeket, fotósorozatokat, grafikákat, szobrokat és filmeket felvonultató tárlat megnyitóján Kukla Krisztián, a Modem igazgatója elmondta, a nemes értelemben vett “didaktikus” anyag az irodalmi vonatkozások mellett arról az identitásképző erőről szól, amellyel mindenkinek számot kell vetnie.

Somogyi Béla alpolgármester beszédében felhívta a figyelmet arra is, hogy a szomszédos Kölcsey Központban pénteken nyílt meg egy hasonló tematikájú kiállítás tizennégy debreceni festőművész munkáiból.

A három szekcióból álló tárlaton 46 alkotó 142 alkotását láthatja a közönség, az anyagot tizenhat múzeum, galéria és egyéb intézmény, valamint hat magángyűjtő kölcsönözte. A legtöbb, tizennyolc alkotása Magyar Nemzeti Galéria – Szépművészeti Múzeum jóvoltából látható, de több kép érkezett például pécsi, győri, hódmezővásárhelyi, szegedi, szentendrei, gyulai, szolnoki és miskolci gyűjteményekből is.

A kiállítás első része az Alföldet szimbólumként jeleníti meg: ebben kapott helyet például Markó Károly emblematikus alkotása, az 1853-ban készült Magyar alföldi táj gémeskúttal, valamint a 19. század nagy festőegyéniségeinek Barabás Miklósnak, Ligeti Antalnak, Than Mórnak, Lotz Károlynak, Munkácsy Mihálynak és Mednyánszky Lászlónak több meghatározó munkája.

Külön fülkében látható Csontváry Kosztka Tivadar Vihar a nagy Hortobágyon című műve, egy a Hortobágyról szóló tudományos előadás ihletett, amelyet a debreceni fotográfus, Haranghy György fényképeivel illusztráltak. A festményt a fotókkal együtt kiállítva a nagyközönség először a Modemben tekintheti meg.

A második szekcióban bemutatott alkotókban – Tornyai János, Endre Béla, Koszta József, Holló László, Nagy István és Tóth Menyhért – közös, hogy a fővárosi és a külföldi akadémiákon végzett tanulmányaik után a falusi környezetet választottak lakóhelyül. Ember és környezete kapcsolatáról tanúskodnak a szolnoki művészkolónia tradícióját folytató Fényes Adolf munkái is vagy a hortobágyi pusztára költöző Boromisza Tibor és Káplár Miklós festményei.

A harmadik szekció az 1945 után, főként Hódmezővásárhelyhez kötődő “alföldi festők”, többek között Kurucz D. István, Kohán György, Németh József és Szalay Ferenc műveiből válogat. Az ő képeiken a szocialista fejlődés helyett az elmúlt kor iránti nosztalgia, az életvitelükből kibillentett parasztsággal való együttérzés jelenik meg – olvasható a kiállítás anyagában.

A tárlat külön érdekessége, hogy a festmények mellett Jancsó Miklóstól és Szomjas Györgytől filmeket is láthat a közönség. A kiállítás Szilágyi Lenke fotóival zárul, amelyeket Hajdú Szabolcs Délibáb című filmjének forgatásán készített.

A kiállítás szeptember 21-én zárul a Modemben.

(FOTÓ)

(MTI)