Az Európa barátai nevű elemző műhely rendezvényén elhangzott beszédében az amerikai diplomata – ENSZ-nagyköveti minőségében az Obama-kabinet tagja – részletesen beszámolt azokról a washingtoni erőfeszítésekről, amelyek a világszervezet kéksisakos békefenntartó katonai képességeinek a megerősítését célozzák a világ számos pontján, egyebek közt Afrikában.
Barack Obama elnök – közölte – szeptemberben csúcstalálkozó összehívását kívánja bejelenteni annak érdekében, hogy globális szinten növeljék a békefenntartó tevékenység “életerejét”.
Az ENSZ Közgyűlése mindig szeptemberben tartja az évi ülésszakát. Idén 70 esztendeje, hogy létrehozták a New York-i székhelyű világszervezetet.
Samantha Power – miközben elismerte az európaiak eddig is értékes szerepvállalását a különböző békefenntartó műveletekben – megállapította, hogy a kontinens összességében mind kisebb arányban veszi ki a részét ebből a tevékenységből.
Felidézte a boszniai háború idején, 1995-ben elkövetett srebrenicai tömegmészárlást, és azt, hogy akkor Srebrenicában a holland ENSZ-békefenntartók tehetetlennek bizonyultak a sokszoros erőfölényben levő boszniai szerb fegyveres alakulatokkal szemben. Nem csupán a szükséges erejük nem volt meg a civilek megvédéséhez, hanem világos utasításokat sem kaptak erre nézve – állapította meg.
Ma már – folytatta a balkáni háborúkat is megjárt, egykori újságíróból lett amerikai diplomatanő – megváltozott a békefenntartás tevékenysége, és mindinkább teret nyer az az álláspont, hogy a békefenntartó erők feladatai közé tartozik a polgári lakosság megvédése is.
Power a békefenntartás területénél szélesebb, általánosabb értelemben is több erőfeszítést kért az európai szövetségesektől a védelmi kiadásokat illetően. Nem csupán méltánytalannak, hanem veszélyesnek is minősítette azt a jelenlegi helyzetet, hogy az Egyesült Államok egymagában adja a NATO-országok védelmi költségvetésének háromnegyedét, az, hogy ez az amerikai költségvetés közel négy százalékát jelenti, valamint hogy az európai szövetségesek közül jelenleg csak egy ország éri el a GDP-hez viszonyított két százalékos védelmi kiadási szintet. A nagykövet felhívta a figyelmet arra, hogy számos európai ország mai is tovább szűkíti a katonai büdzséjét, holott szerinte a két százalék is alighanem kevés a kihívások megfelelő megválaszolásához.
(MTI)