Most 28 demokrata képviselő is a vezeték megépítése mellett szavazott a republikánus többségű szövetségi alsóházban. A képviselőház – amelynek republikánus tagjai prioritásként kezelik a projektet – immár tizedik alkalommal foglalt állást a Keystone XL megvalósítása mellett. A novemberi “félidős” választások nyomán szintén republikánus kézre került szenátus illetékes bizottsága már csütörtökön jóváhagyta a vonatkozó törvénytervezetet. A teljes ház várhatóan még a hónap folyamán szavaz a kérdésről.
A felsőház republikánus vezetése szerint a szenátusban elegendő szavazat lesz a Keystone XL jóváhagyásához, ám az elnöki vétó felülírásához már nem.
A Fehér Ház pénteken is megerősítette: arra vár, hogy a külügyminisztérium kiértékelje a nebraskai legfelsőbb bíróság egy nemrégiben meghozott ítéletét, amely egy alsóbb szintű ítélet semmissé nyilvánításával de facto minden jogi akadályt elgördített a környezetvédők által támadott csővezeték megépítése elől. Egy nebraskai bíróság korábban alkotmányellenesnek minősítette a projektet.
A Keystone XL a tervek szerint a kanadai Alberta tartomány olajhomok-mezőitől a Mexikói-öböl partvidékén található finomítókig szállítaná az olajat. Megépítését a calgaryi központú TransCanada társaság először 2008-ban javasolta. Ezt az Obama-kormány 2012 elején elutasította, arra hivatkozva, hogy a kongresszus által számára megszabott időkeret nem tette lehetővé a döntésre vonatkozó hatástanulmányok elkészítését. Ennek egyik oka az volt, hogy a terv ellenzői környezetvédelmi kifogásokat fogalmaztak meg a vezeték nebraskai szakaszával kapcsolatban.
A TransCanada ezt követően kettébontotta a projektet, és bejelentette, hogy megkezdi a vezeték Oklahoma állam és a Mexikói-öböl közé eső, 780 kilométeres szakaszának építését. Ehhez ugyanis – mivel a csővezeték déli szakasza kizárólag az Egyesült Államok területén halad át – nem szükséges a szövetségi szintű jóváhagyás.
A TransCanada 2012 májusában újból kérelmezte a washingtoni külügyminisztérium engedélyét az északi szakasz megépítésére. Mivel ez viszont átlépné a kanadai-amerikai határt, a projekt nem valósítható meg az Egyesült Államok kormányának beleegyezése nélkül.
Tavaly januárban a külügyminisztérium is arra a következtésre jutott, hogy a vezeték nem okoz majd jelentősebb változást sem a szén-dioxid-kibocsátás, sem a klímaváltozás szempontjából. Az állásfoglalás rámutatott, hogy a kanadai olajat – amelynek felhasználása egyébként 17 százalékkal több üvegházhatású gáz kibocsátásával jár, mint az átlagos kőolajé – mindenképpen ki fogják termelni, és ha nem csővezetéken, akkor vasúton és közúton juttatják el a finomítókhoz.
Amennyiben elkészül, a Keystone XL teljes hossza 2700 kilométer lesz. Megépítése a számítások szerint 7,6 milliárd dollárba kerül majd. A vezeték kapacitása napi 830 ezer hordó lenne, és jelentősen tovább csökkentené az Egyesült Államok függőségét a tengerentúli kőolajtól.
A vezeték megépítésének elhúzódása súrlódást okozott az Egyesült Államok és Kanada között, mert a Keystone XL fontos eszköze lenne Kanada kőolajexportjának.
(MTI)