“A törvények betartatásának valószínűsége csekély” – nyilatkozott a lapnak Ann M. Ravel, a FEC elnöke.
“Sosem szándékozom feladni, de nincsenek illúzióim. Az emberek azt gondolják, hogy a FEC működésképtelen. Ez rosszabb annál, mintha működésképtelen lenne” – tette hozzá.
A testületben, amelyet négy évtizeddel ezelőtt a Watergate-botrányban lelepleződött politikai korrupció ellen hoztak létre, rendszerint patthelyzet alakul ki, 3-3-as szavazatarány mellett. A két nagy párt képviselői ugyanis, akik azonos számban vesznek részt a bizottság munkájában, alapvetően másként ítélik meg a testület feladatát, és gyakorlatilag nem beszélnek egymással.
A demokraták nyomoznának a vélt visszaélések ügyében, a republikánusok viszont nem, ha a törvény nem rendelkezik egyértelműen. Raven kijelentette, hogy a meghiúsult eredeti szándékával, a kiegyezéssel ellentétben a felmerülő problémákkal kapcsolatban inkább a nyilvánossághoz kíván fordulni.
A FEC olyan időszakban bénult meg, amikor az amerikai legfelső bíróság 2010-ben, a Citizens United-ügyben hozott ítélete miatt példátlan összegek folynak be a politikába. Az öt évvel ezelőtti verdikt tette lehetővé, hogy cégek, szakszervezetek és magánszemélyek a szigorúan szabályozott, konkrét kampányfinanszírozás keretein felül, korlátok nélkül támogathassanak olyan szervezeteket, amelyek politikai hirdetésekben foglalhatnak állást a jelöltek által képviselt ügyek mellett vagy ellen.
Ezek az összegek a “super PAC”-eknél (politikai szuper-akcióbizottságoknál) futnak össze, amelyek elvileg “függetlenek” ugyan a pártok hivatalos kampánystábjaitól, mégis erős befolyást gyakorolnak a politikai közvéleményre. A névtelen adományozóktól származó, százmilliós nagyságrendű “sötét pénzek” aggodalmat keltettek a nyilvánosság híveiben.
A liberális The New York Times megemlítette, hogy a konzervatív oldalon a milliárdos Koch fivérek, Charles és David jövőre 889 millió dollárt szándékoznak elkölteni a politikai hálózatukra. Kitért arra, hogy a FEC republikánus tagjai nem kívánnak vizsgálatot indítani négy olyan nonprofit szervezet – egyebek között az ifjabb Bush elnök volt főtanácsadója, Karl Rove által alapított Crossroads és a GPS – ellen, amelyeket azzal vádolnak, hogy az adómentességüket törvénytelenül használják fel nagyszabású politikai kampányok finanszírozására.
Pedig 2006-ban a FEC még egyhangú határozatta súlyos bírságokat szabott ki liberális és konzervatív csoportokra egyaránt, amiért azok két évvel azelőtt megsértették a kampányfinanszírozási szabályozást, és az adómentes státusukat politikai adománygyűjtésre használták fel. Szakértők szerint ez a 2008-as elnökválasztás idején erősen visszafogta a visszaéléseket.
A lap rámutatott, hogy a milliárdos politikai adományozók és a super PAC-ek már most túlméretezett szerepet játszanak a 2016-os kampányban, és egyre inkább elmosódnak annak határvonalai, hogy az egyes elnökjelöltek mit tehetnek meg és mit nem. A politikai élet tisztaságára felügyelő csoportok például arra hívták fel a figyelmet, hogy Jeb Bush potenciális republikánus és Martin O’Malley lehetséges demokrata elnökjelölt-aspiráns megkerüli a vonatkozó kampányfinanszírozási szabályozást azzal, hogy milliós támogatásokat gyűjt be anélkül, hogy hivatalosan bejelentené az indulási szándékát.
(MTI)