Megszavazta az Európai Parlament szerdán azt a javaslatot, amely az Európai Unióban nem őshonos, agresszíven terjedő, a szaknyelvben “idegenhonos özönfajoknak” nevezett állat- és növényfajok kitiltását, visszaszorítását irányozza elő.

Ezek a fajok a becslések szerint uniós szinten évente 12 milliárd euró kárt okoznak. A jogszabály arra kötelezi a tagállamokat, hogy tárják fel, hogy hol juthatnak be ilyen fajok kívülről az unió területére és hogyan terjednek, valamint, hogy állítsanak fel felügyeleti rendszert. Az új irányelv megerősítené az ellenőrzést az EU külső határain, a tagállamoknak pedig akciótervet kell készíteniük, hogy hogyan tervezik kezelni a területükön terjedő, nem őshonos fajokat.

Az új jogszabály minden olyan faj importját, kereskedelmét, terjesztését, tartását, tenyésztését, termesztését, szállítását és szabadon engedését megtiltja, amely felkerül az uniós szintű tiltólistára.

A bizottság eredeti javaslata szerint az 50 legveszélyesebb faj került volna listára, a két társjogalkotó, a tagállamok szakminisztereit tömörítő tanács és az EP egyeztetései során ugyanakkor az EP elérte, hogy ne korlátozzák a tiltólistára tehető fajok számát.

Az Európai Bizottság szerint ezek a fajok a fő felelősei, hogy Európában csökken a biodiverzitás, és egyes fajok kihalnak. Az ilyen növények és állatok gyakran hurcolnak be betegségeket vagy okoznak valamilyen egészségi problémát, például asztmát, ekcémát vagy allergiát, károsítják az infrastruktúrát és a különböző létesítményeket, akadályozzák az erdőgazdálkodást, és a mezőgazdaságban is károkat okoznak.

(MTI)