A Krónika vezércikkírója egy olyan közvélemény-kutatás eredményeit idézte, amelyre csak utalások történtek az SZKT szombati ülésén.
„Az elmúlt 25 évben először bíznak a magyarok jobban egy román politikusban, mint egy magyarban: az elnökválasztás második fordulója után a közösség körében tizenkét százalékkal nagyobb volt Johannis bizalmi indexe, mint a Kelemen Hunoré. Nem véletlen hát, hogy az alakulat súlyos bizalmi válságba került vezetői belátták: sürgősen korrigálniuk kell az eddigi politikát, ellenkező esetben a szövetségben is magukra maradnak” – állapította meg a Krónika vezércikkírója. A székelyföldi Háromszék napilap véleménycikke szerint erős sokkra volt szüksége az RMDSZ-nek ahhoz, hogy felismerje, tennie kell valamit, ha a 2016-os választások után is szeretné látni képviselőit a román parlamentben. „Menteni próbálják hát, ami még menthető” – magyarázta a kormányból való kilépést a cikkíró.
„Kelemen Hunorék, nehezen tudnak kilépni a mindenkinek megfelelni akaró, jó fiú pozícióból, ám lökött egyet rajtuk a román hatalom is, a Mikó-ügyben született ítélet, a Kovászna megyei prefektus egyre élesedő támadásai. Az újabb és újabb pofonok után mintha végre valami olyasmi történne, amire régóta szükség lenne: keményebb hangját kezdi hallatni az RMDSZ, elnöke már feltételekhez kötné a büdzsé, illetve az új kormány megszavazását” – írta vezércikkében a Háromszék.
A cikkíró szerint az RMDSZ csak azt tudja, hogy változtatnia kell, de ennek a mi­kéntjét még keresgéli. „Pedig volt egy-két olyan pillanat az elmúlt években, melyek táppontként szolgálhatnak, a székelyek nagy menetelése például megmutatta, hogy fontos célo­kért közös erőfeszítéssel születhetnek csodák. (…) Ha rátalálnak erre az útra, ha efelé visz az újratervezés, talán el- vagy visszanyerhetik a bizalmat, támogatást. S akkor a mérleg nyelve is végre a mi javunkra, az erdélyi magyarok javára billenhet” – állapította meg a Háromszék. A maszol.ro portál cikkírója is úgy látta, „a kormányban elfogyott a levegő, különösen Kelemen Hunor lemondása után”. Úgy vélte, a kilépésről való szavazás eredménye jelzi az RMDSZ-ben uralkodó fősodort, amelynek meghatározói elsősorban a székelyföldi vezetők. Megállapította, hogy „a fideszes propaganda révén az erdélyi magyar sajtó túlnyomó része” is befolyásolta a döntést.
A portál cikkírója arra is felfigyelt, hogy az RMDSZ kisparlamentjének eddig nem volt olyan ülése, amelyen Markó Béla korábbi elnök ne lett volna jelen, ne szólalt volna fel akár többször is. A szombati ülésről Markó Béla még a politikai vita előtt távozott. A kolozsvári Szabadság című napilap vezércikkében megállapítja, az RMDSZ ellenzékbe kerülése lehetővé teszi, hogy a szövetség ismét vehemensebben fogalmazza meg álláspontját a különböző kérdésekben, amit kormányon körültekintésből nem tehetett meg. A magyarságot érintő témákban olyan hangot üthet meg, amely összhangban van a közösségi igényekkel, és ezzel „kifoghatja a szellőcskét” a másik két romániai magyar párt vitorlájából is.
„Jelenleg az országnak jobboldali államfője van, és egy olyan baloldali kormánya, amelyik hatalmasat bukott az elnökválasztások alkalmával. Mivel a kormányzásban nehéz periódus várható, a jobboldal csak vesztene, ha most hatalomátvételre törekedne. (…) A jobboldalon pillanatnyilag az tűnik a legjobb stratégiának, ha kivéreztetik a baloldalt ennek kormányon tartásával, amikor pedig ez bekövetkezik, akkor bebetonozhatják saját hatalmukat. Ebben az esetben nem volna meglepő vagy észszerűtlen elképzelés, ha az ellenzékivé vált RMDSZ jobbról előzve újból kormányra kerülne egy politikai vihar utáni csendben” – állapította meg vezércikkében a Szabadság kolozsvári napilap.
(MTI)