A május 20-ig nyitva tartó tárlaton az 1915-1916-os év eseményei mellett a genocídium előzményeit és következményeit is bemutatják, köztük az örmény diaszpórák kialakulását, valamint az első Örmény Köztársaság megalakulását – mondta el az MTI-nek Kovács Bálint történész-kurátor, hozzátéve, hogy a tárlat az Örmény Nemzeti Könyvtár és az OSZK együttműködésével valósul meg.
Mint elmondta, az örmények évszázadokon keresztül kiváltságos helyzetben éltek az Oszmán Birodalom területén, ahol sokáig élvezték a török szultán bizalmát. A IV. század elején elsők között vették fel a kereszténységét és több száz évig önálló struktúrába tagolva éltek az Oszmán Birodalomban.
Kovács Bálint hangsúlyozta: a történészek 1915. április 24-hez kötik a genocídium kezdetét, amikor Konstantinápolyban az örmény értelmiség és gazdasági elit képviselőit elfogták, deportálták, majd kivégezték.
Emlékeztetett arra, hogy a 19. században Abdul Hamid szultán idején a birodalom reformjaival elégedetlenkedő örmények százezreit pusztították el, de az akkori mészárlások még nem irányultak a nép teljes megsemmisítésére. Hozzátette: a népirtás előzményei között tartják számon az 1909-es kilikiai vérontást is.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a kiállításon több dokumentumon keresztül mutatják be a Budapestre érkezett örmény menekülteket is.
Az első világháború idején az Osztrák-Magyar Monarchiának nagykövete volt Konstantinápolyban, diplomáciai képviselete a birodalom más városaiban – mondta. Számos követjelentés érkezett Bécsbe a közös külügyminiszterhez, Burján Istvánhoz. A bécsi levéltár az események mindennapjairól több ezer oldal dokumentumot őriz, ezekből mutatnak be néhányat a kiállításon.
“Amíg a török levéltárakban az örmény népirtásról szóló anyagokhoz máig alig lehet hozzáférni, addig a bécsi levéltárban ezek jól kutathatók” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a tárlat részét képezik még a menekültek réz és ón használati tárgyai. De láthatóak ereklyetartók, keresztek és egyházi ruhák is.
Hangsúlyozta, a mai napig viták folynak arról, hogy hányan pusztultak el, mivel nem készültek összeírások az áldozatokról. A nemzetközi tudományos közélet képviselői és a történészek másfél millióra teszik a kiirtott örmények számát – magyarázta a kurátor.
(MTI)