Andrej Kiska megválasztott szlovák államfő tapasztalatai szerint a szlovákiai magyarok itt akarnak élni, adót fizetni, anyanyelvükön tanítani a gyerekeiket, itt boldogok. A polgárokért való tenni akarás jegyében indult a választásokon, s mindenki államfője szeretne lenni.

Június 15-én iktatták be hivatalába Andrej Kiska március végén megválasztott köztársasági elnököt.

Elődeivel ellentétben nem tart igényt a köztársasági elnöki fizetésre; azt jótékonysági célokra ajánlja fel. A legnagyobb jótékonysági szervezeteket arra kéri, hogy fizetését nehéz sorsú családoknak juttassák el, valamint olyan embereknek, akiken az állam nem képes segíteni.

Az új köztársasági elnök abban is egyedi lesz, hogy felesége nem vállalja a first lady szerepét. "Többször kijelentette, hogy nem vágyik erre a szerepre, legfontosabb hivatásának a gyermekeink nevelését tekinti, amiért tisztelem és hálás vagyok neki" – árulta el Andrej Kiska.

Elképzelhető, hogy hivatalos látogatásokon lánya, Natália veszi majd át az „első hölgy" szerepét. Úgy tartja, a társadalom egyesítése az államfő első számú feladata.

A beiktatása előtt egy nappal, szombaton a Pátria rádióban sugárzott beszélgetésben elmondta, társadalmunkban sok a viszály, a politikusok és politikai pártok között is, a politikusok ezért már elvesztették az emberek bizalmát, sőt ez a szó már-már szitokszóvá vált.

„Államfőként kötelességemnek tartom, hogy valóban egyezségeket, kompromisszumokat keressek a kormány és a parlament, valamint a politikai pártok között. Másrészt bármikor, amikor meg kell nevezni a társadalomban zajló folyamatokat, amikor olyan helyzet áll elő, hogy az emberek hallani akarják annak hangját, akire szavaztak, akkor biztosan számíthatnak arra, hogy megszólalok, kiállok, megpróbálom a dolgokat valódi nevükön nevezni" – jelentette ki Kiska.

Arra a kérdésre, hogy milyen szerinte a szlovákiai magyarok közérzete, mennyire ismeri a helyzetet, elmondta: „Dél-Szlovákiában sok jó barátom van, a poprádi és a dunaszerdahelyi gimnáziumok testvérkapcsolatot ápoltak, látogatták egymást. Az egyetemen a legjobb barátom dunaszerdahelyi volt. Mindig szívesen jöttem Dél-Szlovákiába, és sohasem éreztem feszültséget."

A kampány során somorjai, dunaszerdahelyi barátaival sokat beszélgetett arról, hogyan értékelik a helyzetet, hogyan élnek, s min szeretnének változtatni. „Három alapvető követelményük volt, amivel én is azonosulni tudok. Legyen lehetőségük, hogy gyermekeiket anyanyelvükön nevelhessék, másodszor: lehetővé kell tenni, hogy megtarthassák hagyományaikat, s harmadszor, amit államfőként prioritásnak tartok, dühöt vált ki bennük, ha a választások előtt a Duna egyik vagy másik partján a politikusok a nemzetiségi kártyát emlegetik olyan problémaként, amely a valóságban nem létezik.

Ezek az emberek itt akarnak élni, itt akarják felnevelni gyermekeiket, itt nőttek fel ők is, a szüleik is, itt akarnak adót fizetni, ők boldogok itt, és nagyon bántja őket, hogy a választások előtt előveszik a nemzetiségi kérdést, s mesterségesen ott teremtenek problémákat, ahol a valós életben nincs"- szögezte le az új államfő, megemlítve, hogy kisebbségi kérdésekben külső tanácsadókra támaszkodik, köztük a somorjai Kiss Csabára.

Hallgatói kérdésre szóba került az autonómia is. Itt Kiska megismételte, hogy a dél-szlovákiaiak elégedettek, itt akarnak jól élni.

„Nem érzem, hogy autonómiát szeretnének, ezért ez a szó Szlovákia szempontjából nagyon idegen". Úgy véli, ha problémák merülnek fel kisebbségi térfélen, azokat nevükön kell nevezni, s a megoldásokat keresni, „de biztosan nem az autonómiával kapcsolatos kérdéseket megnyitni".

Fotó: Új Szó