Egy kijevi kerületi bíróság hétfőn videokonferencia keretében hallgatta meg tanúként Janukovicsot az öt volt rohamrendőr elleni perben, akiket azzal vádolnak, hogy 2014 februárjában részt vettek tüntetők megölésében. Az exállamfő a dél-oroszországi Rosztov-na-Donu egyik bírósági tárgyalóterméből tanúskodott, az ukrán főügyész pedig kihasználta az alkalmat, hogy tudassa vele: hazaárulással gyanúsítják. Lucenko kijelentette, hogy mivel Janukovics külföldön tartózkodik, rejtőzködik az ukrán igazságszolgáltatás elől, szóban kell közölnie vele, hogy mivel gyanúsítja a főügyészség.
A Lucenko által ismertetett gyanú szerint Janukovics Oroszországban tartózkodva elárulta a hazáját, megsértette az ukrán alkotmányt, együttműködött Moszkvával Ukrajna szuverenitásának és területi egységének megsértésében, határai megváltoztatásában, írásos nyilatkozatban kérte továbbá Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy vesse be az orosz hadsereget Ukrajna területén – jelentette ki a főügyész.
Egy katonai ügyész Lucenko beszéde után hivatalosan átadta az exelnök meggyanúsításáról szóló okiratot Janukovics egyik ügyvédjének, aki jelen volt a kijevi bírósági peren.
Janukovics tanúvallomásában kifejtette, hogy szerinte az azóta feloszlatott Berkut rohamrendőri alakulat túllépte hatáskörét 2013. november 30-án, amikor a diákok tüntetését oszlatta fel brutálisan a kijevi Majdanon, azaz a Függetlenség terén. Ez az esemény váltotta ki azt, hogy százezrek csatlakoztak a korábban megindított, európai integrációt követelő demonstrációkhoz, és ezután már a hatalomváltás lett a fő követelésük.
Az exállamfő kijelentette, hogy ő annak idején elnöki hatáskörében mindent megtett a felelősök megbüntetéséért. Emlékeztetett arra, hogy menesztette hivatalából Kijev akkori városvezetőjét, a fővárosi rendőrfőnököt és a nemzetbiztonsági és védelmi tanács (RNBO) helyettes vezetőjét. Arra azonban nem volt bizonyítéka, hogy Szerhij Ljovocskinnak, az elnöki hivatal akkori vezetőjének – aki most az Ellenzéki Blokk parlamenti képviselője – köze volt a tüntetés feloszlatásához. Ezt – mint mondta – a mostani vezetésnek kell kiderítenie.
Az európai uniós társulási megállapodásra való felkészülés elhalasztását – ami 2013 őszén a kijevi tüntetéseket kiváltotta – Janukovics azzal magyarázta, hogy Ukrajna és Oroszország érdekeinek figyelembevétele mellett akart szabadkereskedelmi megállapodást kötni az EU-val.
Vallomásában Janukovics azt állította, nem emlékszik arra, hogy beszélt-e telefonon Putyinnal 2014. február 19-re virradó éjjel a Majdanon – február 18-20. között – elkövetett tömeggyilkosságok közben. Az exállamfő arra sem emlékezett, hogy állítólag 54-szer beszélt 2013 decembere és 2014 februárja között telefonon Viktor Medvedcsuk oroszbarát ukrán politikussal, Putyin elnök bizalmasával.
Kijelentette, hogy nem adott utasítást a fegyverhasználat beszüntetésére a rendfenntartó erőknek, mert állítása szerint 2014 februárjában az ellenzékiek által ellenőrzött épületek tetejéről lőttek a tüntetőkre, erre pedig ő nem tudott befolyást gyakorolni.
Janukovicsot második nekifutásra sikerült csak meghallgatnia tanúként a kijevi kerületi bíróságnak. Múlt pénteken ugyanis a pert el kellett napolni, mert aktivisták megakadályozták, hogy a vádlott berkutosokat az előzetes fogdából a kijevi tárgyalóterembe szállítsák át.
(MTI)