Az ukrán parlament az ENSZ-hez fordult csütörtökön azzal a kéréssel, hogy haladéktalanul foglalkozzon a Krímben kialakult helyzettel, mert Oroszország durván megsérti a nemzetközi jog alapvető, az ENSZ-alapokmány által rögzített elveit.

Törvényt fogadtak el Kijevben a Nemzeti Gárda újbóli létrehozásáról is.

A törvényhozás által elfogadott határozat azzal indokolja az ENSZ-hez intézett kérést, hogy az ukrán hatóságok és a hadsereg visszafogottsága, illetve a békés rendezésre irányuló erőfeszítések ellenére a Krímben gyorsan romlik a helyzet az orosz fegyveres erők és az orosz fekete-tengeri flotta fellépése miatt.

“Gyakorlatilag Ukrajna elleni nem provokált agresszióról és a szuverén ország területének annektálását célzó kísérletről van szó Oroszország részéről” – áll a parlament állásfoglalásában.

A parlament a dokumentumban leszögezi: az önvédelemnek az ENSZ alapokmányában elismert joga alapján Ukrajna szükség esetén fenntartja magának a jogot, hogy bármely államhoz, illetve a kollektív biztonságot szavatoló regionális szervezethez forduljon segítségért szuverenitása, területi egysége és épsége védelmében.

A határozatot az ülésteremben jelen lévő 334 képviselőből 250 szavazta meg.

A képviselők határozatban erősítették meg Ukrajna európai integrációs irányvonalát, és támogatták az ezzel összefüggő legfontosabb intézkedéseket is. A jelen lévő 345 képviselő közül 252 által támogatott előterjesztésben a törvényhozás javasolja az államfői feladatokat ideiglenesen ellátó Olekszandr Turcsinov házelnöknek, hogy szólítsa fel az Európai Uniót: “haladéktalanul vesse be minden befolyását Oroszországra a béke, Ukrajna szuverenitása, függetlensége és területi egysége elleni cselekedeteivel szemben”.

A képviselők ajánlása szerint Arszenyij Jacenyuk kormányfőnek felhatalmazást kell kapnia arra, hogy mihamarabb aláírja Ukrajna részéről a társulási megállapodást az EU-val, az Európai Atomenergia Közösséggel és a szervezetek tagállamaival.

A csütörtöki ülésen a parlament elfogadta az Ukrán Nemzeti Gárda nevű fegyveres alakulat létrehozásáról szóló törvényt, a belügyminisztérium alá tartozó egységek reformja részeként.

A 330 jelenlévőből 262 képviselői szavazattal elfogadott parlamenti döntéssel gyakorlatilag újra megalakítják az 1991-2000 között működött fegyveres alakulatot, amelyet Leonyid Kucsma akkori elnök oszlatott fel.

Olekszandr Turcsinov parlamenti elnök, ideiglenes államfő a jogszabályt ismertetve közölte, hogy ez a haderő 60 ezer fős lesz, de szükség esetén parlamenti döntéssel növelni lehet majd a létszámát. A gárdát a belügyminisztériumnak alárendelt egységekből hozzák létre. Turcsinov korábban azt mondta, a gárdának az lesz a feladata, hogy megvédje az országot és a polgárokat a bűnözőktől, a külső és belső agressziótól.

A fegyveres alakulat létrehozásáról kedden hozott döntést az Ukrán Nemzetvédelmi és Biztonsági Tanács (RNBOU).

A jogszabály szerint a Nemzeti Gárda vezetőjét a parlament nevezi ki, illetve váltja le az államfő javaslata alapján.

A törvény szövege alapján a Nemzeti Gárda feladata az állampolgárok életének szabadságának és törvényes érdekeinek védelme a büntetőjog alá tartozó és egyéb törvénytelen túlkapásokkal szemben, a társadalmi rend védelme és a lakosság biztonságának szavatolása, valamint a rendvédelmi szervekkel együttműködve az állambiztonság biztosítása, az államhatárok védelme, terrorcselekmények elhárítása, valamint illegális fegyveres csoportok, terror- és bűnszervezetek tevékenységének megakadályozása.

Az alakulat létrehozás része a belügyminisztérium alá tartozó egységek reformjának. A napokban szüntették meg hivatalosan a rohamrendőri feladatokat is ellátó, a demonstrálókkal szembeni brutális fellépései miatt hírhedtté vált Berkut különleges belügyi alakulatot.

(MTI)