Kampány van, tehát háború dúl a különböző, ellentétes politikai oldalakat, értékrendeket (ha egyáltalán lehet ilyenről beszélni egyes pártok esetében) képviselő pártok között. Megszokhattuk már, hogy ilyenkor válogatott mocskolódással igyekeznek aláásni az ellenfél esélyeit a bekövetkező választásokig, amikor is az emberek szavazatai fogják jelenteni a végső ítéletet. A mostani európai parlamenti választásoknál sincs ez másképp, de sokkal többről van szó, mint a korábbi megmérettetések esetében.

Eddig ugyanis létezett egy megszokott, bebetonozott politikai elit, amelynek összetétele csak arányaiban változott és biztosra vehettük, hogy résztvevői akár a parlamenti, akár az európai parlamenti választásokon, de megszerzik a maguk zsírosbödönnek számító mandátumaikat. Mostanra azonban borulni látszik a papírforma és ez érezteti is hatását a kampányban.

A megszokott hatalmi hierarchiába villámként csapott be egy dinamikusan fejlődő, fiatal párt, a Jobbik, amely az utóbbi néhány évben egyre erősebb konkurenciájává vált a parlamenti pártoknak. A fiatal nemzeti radikális mozgalom történetében először látszik megcsillanni az esélye annak, hogy igazolja politikai létjogosultságát az európai parlamentbe való jutásával, maga mögé utasítva, kiszorítva a 89 utáni egykori két legnagyobb pártot, az MDF-et és az SZDSZ-t. De ellenséget lát a Jobbikban az MSZP és a Fidesz is, sőt, nyugodtan mondhatjuk, hogy a jelenlegi politikai elit résztvevői mind a Jobbikot tartják legfőbb, legádázabb ellenségüknek, amelyet igyekeznek démonizálni, mintha csak valami sátáni jelenség lenne a magyar politikában, káoszt, zűrzavart és erőszakot testesítve meg.

És igen! Az igazság az, hogy a Jobbik a politikai elit érdekeit sérti. Nem az országét, vagy a magyar emberekét, hanem a parlamenti pártokét, akik köröm szakadva kapaszkodnak a hatalmi státuszukba. Az MDF és az SZDSZ retteg, mert a túlélésért küzdenek. Mintha csak sarokba szorított állatok lennének. A fenyegetettségükre, agresszióval válaszolnak. Ezt leginkább a liberálisok kampányának esetében figyelhetjük meg. Kétségbeesetten támadnak, fröcsögnek, gúnyolódnak és harapnak, mert érzik a vesztüket. Az MSZP azért riogat a Jobbikkal, mert már csak a szélsőséges veszély vizionálásával és propagálásával tud esetleg még szavazókat maga mögé állítani, nem mellesleg pedig megpróbálhatja elvonni a mesterséges hisztériával a figyelmet a 7 éves kormányzati „munkájáról”, mely idő alatt szétverték, szétlopták és tönkretették az egész országot. Közellenséggé, hazaárulóvá váltak a magyar nép szemében, ergo, azzal próbálkoznak, hogy a szélsőségek és a radikálisok képében alkossanak egy még nagyobb ellenséget az emberek számára. Pedig az igazi szélsőségesek ők maguk és mindazok, akik asszisztáltak a parlamentben ahhoz, hogy egy morális, erkölcsi, illetve gazdasági válságba sodorják Magyarországot. A Fidesz szintén a Jobbikban látja a legnagyobb ellenséget. A narancsosok 2002 óta várnak arra, hogy az egész országot narancslévé turmixolják, éppen ezért nem lenne kedvükre való, hogy ha a 2/3-os ivóléjük ízét elvenné a Jobbik. A Fidesz erős demokráciáról beszél, de lényegében korlátlan hatalmat akar kontroll, valamint partnerek nélkül és ezért mindent elkövet annak érdekében, hogy a Jobbikot ellehetetlenítse.

Ám hiába támadják baloldalról, vagy akár jobboldalról is a Jobbikot, egyre nyilvánvalóbb, hogy az emberek szerint szerepük van a magyar politikában. Minden csapás ellenére csak még erősebbé és még ismertebbé válnak.

20 évvel a megnyomorított rendszerváltás után kezd belefáradni és beleunni a magyar ember, hogy statisztikának illetve kizsákmányolható igáslónak nézzék. A sok rossz közül eddig mindig a kisebb rosszat választotta, de most, egyre többen ébrednek rá, hogy végre van jobb alternatíva is, amely megérdemli a bizalmat, ez pedig a Jobbik, a nemzeti oldal őrlángja.

Én azért fogok a nemzeti oldalra szavazni, mert sem a baloldaltól, sem a jobboldaltól nem várhatjuk az elmúlt 20 év után, hogy hitelesen képviseljék hazánk és népünk érdekeit akár egy európai parlamentben, vagy akár a magyar parlamentben!

ellenkultúra.info