Marek Belka, a lengyel nemzeti bank elnöke a konferencián emlékeztetett arra: tavaly magas GDP-növekedés volt Lengyelországban, Magyarországon, Csehországban és Litvániában is, amihez nagyban hozzájárult, hogy a négy ország pénzpiacait alacsony kamatok jellemzik. Emiatt a hiteleket alacsony költségek mellett vehetik fel a vállalatok, és a háztartások is többet fogyaszthatnak – tette hozzá. Úgy vélte, ezek az alacsony kamatok hosszabb távon is fennmaradnak a négy országban.
Marek Belka kiemelte: a kamatok csökkenése azonban kevés volt ahhoz, hogy felfusson a hitelezés a régióban. Az is lehetséges, hogy a hitelezés alacsony szintje a szerény kereslet, és nem a kínálat miatt alakult ki. Korábban azt gondolták a szakemberek, hogy a cégek az alacsony kamatkörnyezetben sok hitelt vesznek fel, ez azonban nem valósult meg. Az alacsony kamatok a piaci szereplőket arra ösztönzik, hogy pénzügyileg kedvezőbb lehetőségeket keressenek a befektetésekre, a megtakarításaikra, például növeljék az ingatlanvásárlásaikat, hiszen nulla százalék körül vannak a betéti kamatok.
A lengyel jegybank elnöke kiemelte: a háztartások például ingatlanba fektethetik megtakarításaikat, ami jelentős, ellenőrizhetetlen ingatlanár-emelkedést eredményezhet, ha ezt hitelből finanszíroznák, akkor újból adósságcsapdába eshetnének.
Erdem Basci, a török jegybank elnöke elmondta: Törökországban a válság kezdete előtt 25 százalék körül álltak a kamatok, de a válság ideje alatt is mérsékelni tudták a kamatokat úgy, hogy most 2 százalék körül van az átlagos kamatszint. A bankrendszer feltételrendszerét szigorították, például a korábbinál szigorúbb szabályokat vezettek be a céltartalékolásban – mondta.
Az ország jelentősen tudta csökkenteni a folyó fizetési mérleg hiányát is, a korábbi 80 milliárd dolláros deficitet 40 milliárd dollár körüli szintre vitte le Törökország – mondta a török jegybank elnöke.
Bogdan Olteanu, a Román Nemzeti Bank alelnöke kifejtette: Románia nehéz, de sikeres fiskális konszolidációs folyamaton ment keresztül, és ennek köszönhetően eljutott a makrogazdasági stabilitás állapotába. Szólt arról is, hogy a román eurócsatlakozás korábbi céldátuma 2019 volt, de ma ez nem tűnik realitásnak, ugyanakkor van egy társadalmi konszenzus a csatlakozás szükségességéről. Az euró bevezetéséhez szükséges politikai egyetértés megvan, de az intézményeknek szisztematikus erőfeszítéseket kell tenniük. Kiemelte: világossá kell tenni, hogy az eurócsatlakozás nem odázza el a strukturális reformok meghozatalának szükségességét.
A román bankrendszerről elmondta: a válság előtti időszakhoz képest jelenleg a bankoknak tisztább a mérlegük, nagyobb a hajlandóságuk a hitelezésre, jobban informáltak az ügyfelek, valamint erőteljesebben védik a fogyasztókat.
Stanislava Zadravec Caprirolo, a szlovén nemzeti bank alelnöke elmondta: Európa egésze számára az lenne előnyös, ha hosszú távon a banki finanszírozás aránya csökkenne, hogy egészségesebb arányok alakuljanak ki a tőkeeszközök és a banki finanszírozás között. Általánosságban van tere a konszolidációnak a bankrendszerben, Szlovéniában is szükség van a bankok számának csökkenésére – vélekedett.
Az alelnök kifejtette: a bankrendszer továbbra is fontos része marad a gazdaság finanszírozásának, de a szabályozás terén van még tennivaló. A szabályhozóknak vissza kell fogniuk magukat az új irányelvek kibocsátásában, így hosszú távon átláthatóbbá válik a pénzügyi környezet.
Andreas Ittner, az osztrák nemzeti bank alelnöke az osztrák bankok régióban betöltött szerepéről úgy vélte: a válság rámutatott arra, mennyire heterogén ez a régió; az osztrák bankok régiós profitja különbözőképpen alakult az egyes országokban és az egyes időszakokban a krízis alatt. Kiemelte: a nyereségesség csökkenése nem írható kizárólag a gazdasági visszaesés számlájára, hanem azzal is magyarázható, hogy bizonyos országokban unortodox megoldásokat vezettek be, és emellett bizonyos politikai feszültségek is kialakultak.
Andreas Ittner kiemelte: az osztrák felügyeleti szerv 2012-ben egy iránymutatással üzleti modelljeik fenntarthatóságának javítására ösztönözte a bankokat, és a devizahitelezéssel kapcsolatban is figyelmeztettek. Utóbbiról kifejtette: már 2001-ben felhívták a figyelmet arra, hogy komolyabban kell venni a kockázatokat az új hitelkihelyezéseknél.
Az osztrák jegybank alelnöke felhívta a figyelmet arra is, hogy a közép-kelet-európai régióban a felügyeleti szerveknek, szabályozóknak törekedniük kell a biztonságra, a bankoknak és a reálgazdaságnak is olyan környezetet kell kialakítania, hogy méltányos módon hozhassák meg döntéseiket a pénzintézetek és a cégek is.
(MTI)