Az ülés után a jobbközép CDU/CSU pártszövetséggel kormányzó szociáldemokraták (SPD) vezető belügyi szakpolitikusa, Burkhardt Lischka a szövetségi bűnügyi hivataltól (BKA) származó információkra hivatkozva újságíróknak elmondta, hogy az 547 ismert közveszélyes – merénylet elkövetésére hajlamosnak tartott – iszlamista közül három hollétéről nem tudnak a hatóságok.
A közveszélyes iszlamisták között tartották számon a december 19-én egy berlini karácsonyi vásárban történt merénylet elkövetőjét, Anis Amrit is, aki a támadás előtt néhány héttel eltűnt a hatóságok elől.
Nagyjából minden második ismert közveszélyes iszlamista külföldön van, 88-at pedig őrizetben tartanak Németországban – mondta a bizottsági ülés után Stephan Mayer, a CDU/CSU-frakció belügyi szóvivője.
Thomas de Maiziere belügyminiszter a Bundestag plénuma előtt az ügyben tartott azonnali kérdések órájában kiemelte, hogy a szövetségi és tartományi hatóságok közös terrorelhárító központjában (GTAZ) valamennyi nyilvántartott veszélyes iszlamista esetét átvizsgálják, és mérlegelik, hogy van-e lehetőség kitoloncolásra vagy más hasonló intézkedésre.
A biztonsági szervek egyik legnehezebb feladata annak megállapítása, hogy mikor jelent konkrét fenyegetést egy veszélyesként nyilvántartott ember – mutatott rá a miniszter, keserűnek nevezve, hogy Anis Amri esetében nem bizonyultak elégségesnek a hatósági intézkedések, holott már régóta foglalkoztak az elutasított tunéziai menedékkérővel.
Az eset egyik fő tanulsága, hogy szövetségi szinten egységesíteni kell a közveszélyes személyekre vonatkozó kockázatelemzési eljárást – tette hozzá, hangsúlyozva, hogy a tartományi hatóságok gyakorlata igen széttagolt.
A miniszter korábban azt is javasolta, hogy bővítsék a BKA és a szövetségi rendőrség jogkörét, és olvasszák be a szövetségi alkotmányvédelmi hivatalba (BfV) a tartományi alkotmányvédelmi hivatalokat. A tartományi kormányok elutasították a kezdeményezést.
A szövetségi kormány a decemberi merénylet nyomán átfogó terrorellenes intézkedéscsomagon dolgozik. A tervezett lépések között szerepel, hogy kiegészítik a kitoloncolási őrizetbe vétel jogalapját, a kormány szándékai szerint olyan elutasított menedékkérőket is kitoloncolási őrizetbe lehet majd helyezni, akiket terrorszervezethez fűződő kapcsolatok miatt közveszélyesként tartanak számon. Várhatóan bevezetik azt is, hogy – lábbilincsként is emlegetett – elektronikus nyomkövető eszköz viselésére lehet kötelezni közveszélyes iszlamistákat.
A német főváros egyik leglátogatottabb karácsonyi vásárán, a Breitscheid téren egy kamionnal elkövetett merényletben meghalt 12 ember – köztük a kamion eredeti, lengyel sofőrje, akivel Anis Amri egy fejlövéssel végzett -, és 53 ember megsebesült. Amri a támadás után Hollandiába, majd Franciaországba menekült, és december 23-án felbukkant az olaszországi Milánóban, ahol rendőrökkel folytatott tűzharcban meghalt.
(MTI)