Romániának ajándékba, 80 %-a! Holott a lakóinak, 55 – 58%-a magyar volt a megcsonkítás idején!

Területe: 10 657 négyzetkilométer, elszakítva: 7 874 négyzetkilométer. Megmaradt: 2 783 négyzetkilométer.

100 %-ig MAGYAR TERÜLET! /1920-ban/

Hazánknak nagyságra nézve harmadik megyéje, melynek területe 10961,63 km2. Határai északon Szatmár, Szabolcs és Hajdú, nyugaton Békés, délen Arad, keleten Torda-Aranyos, Kolozs és Szilágy vármegyék.

Éghajlata nyugati részében a magyar Alföldnek megfelelőleg meleg és száraz, szélsőséges, keleti hegyes részében jóval enyhébb és nedvesebb. A hegyes vidékeken hosszabb a tél, mint a rónaságon, levegőjük egészséges és tiszta, a mocsarak kigőzölgéseit a hegyi levegő tisztítja. Nagyvárad közepes évi hőmérséklete 10,8°C, a júliusé 21,9°C, a januáré -0,9°C; a szélsőségek jelentékenyek. A csapadék évi átlaga a lapályon 6-700 mm, Nagyváradon már 1100 mm, s a Bihar-hegységben még jóval több.

Terményei a természet mindhárom országából számosak és gazdagok. A rézbányai hegyek leggazdagabbak ásványokban (arany, ezüst, ólom, réz, vas, ón, opál, horgany, agyag, továbbá a ritkább tremolit, kettős mészpát, malachit, s a csak Biharban előforduló agalmatolit, biharit, rézbányit bizmut stb. ). Ezenkívül előfordul vaskő (Vaskóh, Kimp, Petrósz, Felsőpoeny, Lunkászprie, Dámos), aszfalt (Felsőderna, Tataros, Hagymád és Bogdánszóvárhegy), nafta (a felsődernai és cigányvölgyi (tatarosi) aszfalttelepekben), kőszén (Derna, Verzár, Nagybáród, Kardó, Lunkászprie, Feketepatak), tűzálló agyag (Rév, Sonkolyos, Lunkászprie), fazekas-agyag (Telegd, Koroj, Csatár, Lehecseny), porcelánföld (Robogány), kréta (Belényesújlak, Márkaszék), mészkő (Belényes, Élesd, Izsópallaga, Rév), malomkő és darálókő (Gross, Hagymás), márvány (Csarnóháza, Dámos, Kollest, Kimp, Kalugyer), alabástrom (Kimp), quarc (Feketeerdő, Sólyomkő), sziksó, salétrom (Konyár, Derecske, Hajdúbogas). Említést érdemelnek a József főherceg-barlang, a pesterei, kalotai, remeci, sergesi, meziádi, fericsei, oncsászai, ofnácai, kiskóhi és mogurai cseppkőbarlangok s a Petrósz melletti Galbina- és Biharcsúcs oldalában levő Gyecár jégbarlangok.

Növényzete a síkság és rét termékeitől a havasok növényzetéig egyaránt dús. A rónaság, kivált a Sárréten, Szalonta és Sarkad vidékén igen termékeny; a szántóföldek (415392 hektár) kitűnő búzát (116445 hektáron 1759879 mmázsa) és rozsot teremnek, valamint tengeri (97226 ha), árpa, zab, köles, repce, kender és len is bőven megterem; kerti növények a dombos és lapályos vidéken, burgonya mindenütt jól terem; ezenkívül terem dohány (2346 ha, 21298 mmázsa, főleg Nagyszántó, Nagykereki, Nagyléta, Vértes, Érmihályfalva, Sarkad vidékén), dinnye (Nagyvárad, Nagykereki, Nagyléta, Bagos, Szalonta, Sarkad), hagyma (Derecske, Sarkad), káposzta (Harsány, Bors), hüvelyes vetemények stb. A nádasok különösen a Sárréten nagymennyiségű nádat, gyékényt és kákát termelnek, úgyszintén az Ér, Kölesér és Korhány medrében; kosárfonásra való fűzfavesszők a mocsarakban nőnek. A rétek (100057 ha) jó szénát, a legelők (171325 ha) tápláló füvet termelnek; kiterjedtek a havasi legelők. A szőlők (10906 ha) főleg az Érmelléken, a bihari, margittai, váradi, élesdi, hollósi és belényesi hegyeken jó asztali bort teremnek; 1890-ben termett 62094 hektoliter must, 39931 hektoliter fehér és 53 hektoliter vörös bor és 89 hektoliter csemegebor; a filloxera pusztításai itt is óriási mérveket öltöttek. A gyümölcstenyésztés tekintetében a megye hátrább áll, mint az a talajviszonyok mellett fejlődhetnék; nagy mértékben terem alma, körte, barack, cseresznye, szilva (a Sebes-Körös völgyében és Belényes vidékén jelentékeny kereskedelmi cikk), dió (Meziád, Petrósz, Rézbánya), gesztenye (Siter), mogyoró s a vadon termő földi mogyoró. Az erdők kiterjedése 297578 ha; a lapályosabb helyeken a tölgy, magasabb helyeken a cser, a hegyeken a bükk, végül a fenyő az uralkodó fanem; utóbbit Remecen, Gurányban s a petrószi havasokon a Szamos és Bulsza völgyében fűrészművekben dolgozzák fel. Az erdőknek nagyobbik fele bükkös, kisebbik fele tölgy és cser, fenyves kevés van (8170 ha).

Az állattenyésztés kiterjedt és fejlett ugyan, de nem áll azon a magaslaton, amelyen Bihar természeti viszonyainál fogva várható volna; 1884. évi összeírás szerint volt 58584 ló, 173160 magyar és 2852 színes szarvasmarha, 1515 bivaly, 845 szamár és öszvér, 226957 sertés, 347098 juh és birka, 18730 kecske; lovat, szarvasmarhát és apró házi állatot főleg a kisbirtokosok, juhot és sertést az erre alkalmas vidéken inkább a nagybirtokosok tenyésztenek. A lótenyésztés a madarászi és margittai csikótelepek üdvös befolyása folytán évről évre emelkedik; a szarvasmarha-tenyésztés el van hanyagolva, a kis gazda rosszul takarmányoz, a tenyészcélokról fogalma sincs; a nagybirtokosok a tenyésztéssel sok helyt felhagytak, csak gr. Almássy Kálmán serkedi gulyája indult szép fejlődésnek; Bihar hegyei, legelői s a kisebb folyók fűben bővelkedő völgyei az állattenyésztésnek egyébiránt eléggé kedveznének. Alább szállott a juhtenyésztés is, melyet főleg nagyobb birtokosok és bérlők űznek, a kisebb birtokosok csak Derecske, Tépe, Konyár és Káránd községekben foglalkoznak vele; a hegyvidéken főleg a durva szőrű racka, a lapályokon a középfinomságú fésűsgyapjas birka van elterjedve, mig a nagy gazdaságokban a finomabb gyapjú, sőt a gyors fejlődésű, nagytestű francia irányú rombouillet-birkák tenyésztése dívik. Legkiterjedtebb és legfejlettebb a sertéstenyésztés, mely úgy a fekete, mint a fehér mangalica fajtára kiterjed. Figyelmet érdemel a szárnyas állatok tenyésztése is: 1884-ben találtatott a megyében 756266 tyúk, 22998 pulyka, 225223 lúd, 143671 kacsa és 30607 galamb. A méhtenyésztést a megye minden részében űzik, a méhkasok száma (1884) 24168.

Bihar megye vadban is bővelkedik; a hegyekben szarvas, őz, vadkan, a Bihar-hegységben medve is előfordul; továbbá farkas, róka, vadmacska, menyét, görény, nyest, vidra, borz, sündisznó s számos apróbb mezei s erdei állat. A madarak közül az erdőségekben sas, sólyom, fajd, rigó, harkály, fülemile, kakukk, búbos banka, cserszajkó, gerlice, szalonka, havasi pintyőke, fácán, a rónán túzok, daru, gólya, fogoly, fürj, vércse, héja, ölyü, kánya bagoly stb., a mocsarakban gém, kócsag, vadliba, vadruca, szárcsa, bíbic, sirály stb. fészkel. A folyókban harcsát, potykát, csukát, a hegyi patakokban pisztrángot és rákot nagy mennyiségben fognak; a Sárréten sok csík és pióca tenyészik.

Lakóinak száma 1880-ban 447834, 1890-ben 516704 volt; a 10 évi szaporulat 68870 lélek vagyis 15,4%; egy km2-re jelenleg 74 lélek esik s így hazánk legsűrűbben lakott megyéi közé tartozik. Nemzetiség szerint van a lakosok közt 283806 (54,9%) magyar, 3374 (0,6%) német, 5957 (1,1%) tót és 219940 (42,6%) oláh; a magyarság az utolsó évtizedben 42437 lélekkel (17,6%) szaporodott. A magyarság leginkább a síkságon lakik, kisebb szigeteket a Fekete-Körös völgyeiben is képez; az oláhság túlnyomóan a hegyeket lakja ugyan, de Nagyvárad, Cséffa és Nagyszalonta közt a lapályon is nagy számmal él, a kevés német a városokban oszlik meg, többséget csak Újpalotán alkot, míg a tótok főleg Feketeerdő vidékén laknak. A magyarság, mely a török pusztítás óta tért vesztett, túlnyomó részben református, nyíltszívű, vendégszerető, emberségtudó nép, amellett szorgalmas és élelmes, a többi nemzetiségekkel és vallásfelekezetekkel békességben él. Hitfelekezet szerint van 45864 róm. kat., 45975 gör. kat., 187444 gör. kel., 1920 ág. evang., 209075 helvét és 25968 izraelita.

A lakosság főfoglalkozása a földművelés, mely a rónán (a halászat mellett) majdnem a kizárólagos keresetforrás; a hegyi lakosok főfoglalkozása a szőlő- és erdőművelés, továbbá a baromtenyésztés. Mint mellékfoglalkozás a házi ipar egyes ágait is űzik; ily úton készítenek méhkast (Bojt), szalmakalapokat (Hencida), gyékény- és kákacikkeket (a Sárrét vidékén), vesszőkosarat (Szentandrás) favillát (Tenke és Árpád), szekeret és jármot (Bélfenyér), talpfát, dongát és tölgyfa-zsindelyeket (Beél és Serges vidékén), cserépedényt (Rév, Vaskóh, Kalugyer, Lehecseny) kaszát, kapát kést, szűrposztót (Vaskóh vidékén). Az agyagipart Margittán és Székelyhídon, agyag és kőipart a Sebes-Körös völgyében (Rév, Nagybáród, Élesd), továbbá Belényes, Dragonyosd, Beél és Ágris, a mészégetést Serges és Vircsolog, a cserépégetést Biharújlak és Szegyesel, mázolatlan fazekasmunkák előállítását Kristyor, Lehecseny és Vaskóhszelistye községekben űzik. A kender- és lenfonás, továbbá a szövés helyenként szintén el van terjedve. Az iparosok nagyobb számmal csak a városokban és nagyobb községekben élnek s a kereskedőkkel együtt a lakosságnak csak 5%-át teszik; a kisipar ágai közül a tímár, csizmadia, szabó, guba, posztó, lakatos, kovács, fazekas, kályhás és faipar fejlődött ki leginkább. A gyáripar főbb cikkei gépek (Nagyvárad), tégla (Nagyvárad, Esküllő, Keszteg), üveg (Feketeerdő, Középes, Beél és Sólyomkő), fűrészáruk (Jádvölgy, Remec, Vaskóh, Gurány), liszt (Nagyvárad, Nagyszalonta), szesz (Nagyvárad) és olaj (Bihar). A bányaipar telepesei a petrószi és vaskóhi vasmű, továbbá a rézbányai kincstári arany, ezüst és rézbányamű, a dernai és tatarosi aszfaltbányák; ezek 1891-ben 984 munkást foglalkoztattak és csekély (0,27 kg) aranyon kívül 9293 métermázsa bitument, 583 métermázsa aszfaltkenőcsöt, 6909 métermázsa petróleumot, 593 mmázsa keverő olajt és 75312 mmázsa nyers aszfaltföldet termeltek. A kőszén-, márvány- és agyagbányák nem állanak folytonos művelés alatt. A megyében 8 ipartestület van. A kereskedelem főbb cikkei az említett termékeken kívül a gabona (főbb piacai Nagyvárad, Berettyóújfalu, Derecske, Élesd), bor (Nagyvárad, Berettyóújfalu), szarvasmarha, ló, sertés és juh, apró házi állatok, disznózsír és szalonna, tojás (Nagyvárad, Diószeg, Pocsaj, Esztár, Berettyóújfalu, Szalárd, Nagyszalonta, Biharböszörmény), nyers bőr, fa, tölgyfacser (Margitfa, Mezőtelegd), gyarmatáruk, rövid- és kézműáruk.

A közlekedést kiterjedt vasúti hálózat közvetíti, melynek természetes központja Nagyvárad. Bihar vármegye fő vasúti vonala a Magyar Kir. Államvasutak budapest-brassói vonala, mely Bárándtól Feketetóig szeli a megyét; ebből ágazik ki a nagyvárad-érmihályfalvai (mellékvonala a székelyhíd-margittai), a nagyvárad-vaskóhi (mellékvonala a szombatság-rogoz-dobresti vonal), a nagyvárad-gyomai (Biharban Kótig) és a nagyvárad-szegedi (Sarkadig) vonal; azonkívül Bihar megye É-i részét kis darabon szeli a püspökladány-mármarosszigeti vonal. E vasutakhoz, melyeknek összes hossza 485 km., járul még a gr. Zichy Ödön tulajdonát képező jádvölgyi faszállító iparvasút, mely a Magyar Kir. Államvasutak Jádvölgy állomásáról Remecig, 18 km-nyire hatol a Bihar-hegység erdős rengetegei közé. A közutak hálózata szintén gazdag; a megyének van 201 km kiépített állami útja, 611 km kiépített és 246 km kiépítetlen törvényhatósági útja; útjai közül kiemelendő a nagyvárad-kolozsvári, mely a Királyhágón vezet át, továbbá a Rézhegységet áthágó élesd-margittai, mely Szilágy megye felé is kiágazik, a nagyvárad-remeci és a Moma-Kodru hegységet átszelő vaskóh-brossebesi és vaskóh-csúcsi út; magát a Bihar-hegységet csak a meziád-remeci és belényesrévi másodrendű út szegi. Vízi útja a Sebes-Körös, melyen tutajok járhatnak, és a Berettyó, mely faúsztatásra alkalmas; ez utóbbira számos más hegyi patakot is felhasználnak. Telefonhálózat van Nagyváradon, a Sárréten (7 község közt) és Élesd-Feketeerdő közt; Biharban 95 posta- és 16 távíróhivatal van. Nagyváradon közúti vasút is van.

A közgazdasági viszonyok szolgálatában 3 bank és 13 takarékpénztár, 5 egyéb részvénytársulat, és 12 szövetkezet áll.

A közoktatás terén még nagyon sok a teendő: Bihar megye 492 községe közül (1890) csak 388-ban van iskola, 49 a szomszédközség iskolájába járatja gyermekeit, 55 község gyermekei ellenben semmiféle iskoláztatásban nem részesülnek; a 7 éven felüli lakosságnak (1881) 54,4%-a (193431 lélek) nem tud sem írni, sem olvasni (a nők közül 57,1 %), a (1891) 71892 tanköteles gyermek közül pedig 17105 (23,8%) nem jár iskolába. A megyében 7 pusztának is van iskolája, az összes népiskolák száma 629. Ezenkívül van a megyében 19 kisdedóvó, 4 felsőbb népiskola, 8 alsófokú ipar- és 2 alsófokú kereskedelmi iskola, 2 polgári iskola s 1 középkereskedelmi iskola (Nagyvárad); továbbá van katolikus főgimnázium (Nagyvárad), gör. kat. főgimnázium (Belényes), községi algimnázium (Nagyszalonta), állami főreáliskola, kir. jogakadémia, kat. tanár- és tanítónőképző intézet és gör. kat. tanítóképző intézet (mind Nagyváradon) vincellérképezde (Érdiószeg) és több magánintézet; Nagyszalontán méhészeti vándortanító van. A szellemi élet központja Nagyvárad.

Bihar vármegye 17 járásból és 1 törvényhatósági joggal felruházott városból (Nagyvárad) áll; A megyében van 189 nagyközség, 303 kisközség, 384 puszta és telep. A községek középnagyságúak, 2000-nél több lakosa 44 községnek van, a legnépesebbek Nagyszalonta (12650), Derecske (8272) és Sarkad (8244). Székhelye Nagyvárad. Az országgyűlésbe Bihar 12, Nagyvárad 1 képviselőt küld.

(A Pallas Nagy Lexikona alapján.)