A per kezdetének dátuma egyelőre nem ismeretes.
A civilben dokumentumfilm-rendező politikust 2012. májusában nevezte ki a külföldön élő franciák ügyeivel megbízott miniszternek Francois Hollande államfő. A kabinetből Benguigui 2014. áprilisában távozott, amikor Jean-Marc Ayrault-t Manuel Valls váltotta a miniszterelnöki székben.
Néhány nappal leköszönése után indult a volt kormánytag ellen ügyészségi vizsgálat, miután a közélet átláthatóságáért az év elején létrehozott hatóság feljelentette, amiért a gyanú szerint több ízben is hazudott a vagyonnyilatkozatával kapcsolatban.
Benguigui-ről a Marianne című politikai hetilap írta meg az év elején: a vagyonnyilatkozatában nem tüntette fel, hogy egy Belgiumban bejegyzett vállalkozásban tulajdonrésszel rendelkezik. A politikus akkor tagadta a vádakat. Azt állította, hogy érdekeltségét még azelőtt előadta a cégben, hogy a vagyonnyilatkozatot elkészítette az újonnan létrehozott hatóság számára.
Benguiguit azzal vádolják, hogy vagyonának egy részét elhallgatta illetve hazug módon vallotta be, a 430 ezer eurós (132 millió forintos) értékű belgiumi részvényeit nem tüntette fel.
Yamina Benguigui 2005 óta volt húsz százalékos tulajdonosa a G2 nevű, öt évvel korábban Belgiumban alapított vállalkozásnak, amelyhez több kisebb cég is tartozik. Köztük a Bandits Production nevű francia produkciós iroda, amely a dokumentum-filmrendező alkotásainak többségét finanszírozza.
“Semmilyen nemű csalás nem történt, sem személyes meggazdagodás. Yamina Benguigui vagyona teljesen ismert, az adóhivatal felé rendszeresen bevallotta” – közölte a vizsgálat megindításakor Martine Malinbaum, a volt miniszter ügyvédje.
Yamina Benguigui 2008-ban lett Párizs emberi jogokért és diszkrimináció ellenes főpolgármester-helyettese. Akkor nem említette vagyonbevallásában a belgiumi érdekeltségét, de akkor ez még nem számított szabálysértésnek. Az erről szóló törvény 2011-ben született meg, majd tavaly a jogszabályt a parlament azután erősítette meg, hogy eltitkolt külföldi bankszámlái miatt Jérome Cahuzac akkori költségvetési miniszter lemondásra kényszerült.
Benguigui 2012-ben miniszterré való kinevezésekor sem tett említést vagyonnyilatkozatában a belgiumi cégről. A Cahuzac-botrány kitörése után 2013 januárban viszont eladta részvényeit. A tranzakciót egy hónapon belül jeleznie kellett volna a hatóságok felé, de ő nem tette meg.
A politikai élet átláthatósága érdekében 2013-ban elfogadott törvény kimondja, hogy a pontatlan vagyonnyilatkozat egy és három év közötti börtönbüntetéssel, 45 ezer eurós pénzbüntetéssel és a közügyektől való tíz év eltiltással sújtható.
Hollande 2012-es elnökké választása óta négy szocialista politikus kényszerült visszavonulni a politikától pénzügyi botrányok miatt.
(MTI)