A 460 fős parlamentben 236 képviselő szavazott a Szydlo vezette, a nemzeti konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) által alakított kormányra. Négy honatya nem volt jelen, 202-en nemmel szavaztak, 18-an tartózkodtak. A PiS a szejmben a kormány jóváhagyásához szükséges abszolút többséget biztosító 235 mandátummal rendelkezik.
A szerda délelőtt megtartott programbeszédben a kormányfő elmondta: kabinetje a párizsi merényletek után néhány nappal lép hivatalba, munkájában a lengyelek biztonsága elsődleges szempont lesz. Három fő politikai célt emelt ki: a hagyományos értelemben felfogott biztonságot, a gazdasági – ezen belül az energiapolitikai és informatikai – biztonságot, valamint Lengyelországnak a nemzetközi színtéren vállalt “megfelelő szerepét”. Hangsúlyozta a regionális együttműködés és az európai szolidaritás fontosságát, különösen a terrorizmus elleni harcban, ugyanakkor kifogásolta az uniós migrációs politikát. “Fontos az Európai Unió tagállamainak szolidaritása, de nem nevezhető szolidaritásnak a más államok által teremtett probléma exportálása” – mondta.
Aláhúzta: Lengyelországnak a lendületes fejlődés révén kell erősödnie, ez határozza meg az ország belső fejlődését és nemzetközi helyzetét. Kilátásba helyezte az államigazgatás és a titkosszolgálatok reformját. A programbeszéd gazdasági része megegyezett a PiS választási programjával, amelynek értelmében a fogyasztás növelésével serkentenék a gazdaságot, az ehhez szükséges növekvő állami kiadásokat a nagy kereskedelmi cégek és a bankok megadóztatásából fedeznék.
A programbeszédet követő vitában Jaroslaw Kaczynski szólalt fel, beszédét több megfigyelő az átfogó tartalma miatt “második expozénak” nevezte. A PiS elnöke többek között elmondta: “át kell tekinteni a jelenlegi alkotmányt, sőt lehet, hogy egy újnak a megírása szükséges”. Az érvényben lévő lengyel alaptörvényt 1997-ben fogadták el.
Az új kormány elfogadásával lezárult a májusi elnökválasztással elindított lengyelországi politikai váltás folyamata. A lengyel politikai színtéren ezentúl a PiS-többségű parlamenti alsó- és felsőháznak, a nemzeti konzervatívok által önállóan megalakított kormánynak, valamint a PiS jelöltjeként megválasztott Andrzej Duda elnöknek jut a meghatározó szerep.
(MTI)